A közoktatási intézményekben feladatot ellátó iskolaorvosok és az orvosi igazolással alátámasztott hiányzások közötti összefüggés megértéséhez szükség van az iskolaorvos munkaköri leírásában szereplő legfontosabb feladatok, valamint az oktatási intézmények mulasztásra vonatkozó előírásainak rövid összefoglalására.

A nemzetközi irányelvek ellenjavallják a kodeint tartalmazó köhögéscsillapítók gyermekkori használatát a bizonytalan előnyök és a potenciálisan fatális szövődmények miatt. Egy nagyszámú japán adatbázis adatain keresztül vizsgálták a ritkán előforduló kodeint tartalmazó köhögéscsillapítókkal összefüggésbe hozható súlyos légzésdepresszió előfordulását és ezek kapcsolatát gyermekkorban.

A felmérés célja az volt, hogy a rendelési szokásokat összehasonlítsák az alkalmazási előírásban javasolt adagolási szabályokkal és indikációkkal, valamint képet kapjanak e gyógyszer biztonságosságáról, hatékonyságának megítéléséről. 

Az invazív meningococccus-betegség (IMB) világszerte méltán rettegett, hiperakut kórkép, amely az első jeleket követő akár 24 órán belül is végződhet halállal. Előfordulását tekintve a ritka fertőzések közé tartozik, ám időnként járványos terjedésre is képes. Az IMB magas halálozású betegség, korai felismerését jelentősen nehezítik a kezdeti szakaszban jelentkező, nem jellegzetes tünetek – magas láz, hirtelen romló általános állapot, illetve különböző bőrjelenségek, amelyek akár hiányozhatnak is. Bár vannak közismerten jellegzetes kockázati tényezők – elsősorban a komplement defektusok és a lép működésének zavarai – ma már tankönyvi adat az IMB két életkori csúcsa – a fiatal csecsemőké és másodsorban a serdülő korosztályé. 

A bárányhimlő az esetek zömében enyhe megbetegedés, szövődményeinek gyakorisága mintegy 2–6%-ra tehető. Jelen cikk azokat a súlyos, hospitalizációt igénylő szövődményeket állítja a középpontba, amelyekről általában kevesebb szó esik, és amelyek zöme ép immunrendszerű gyermekeknél alakul ki. Miután ezek a komplikációk védőoltás segítségével jó eséllyel megelőzhetők, több szempontból is jelentős kérdés, hogy 2019 őszétől a varicella elleni védőoltás a nemzeti immunizációs naptár része lesz.

A szülési felkarbénulás esetében a sérülés elszenvedését követő 7–10 napon belül megkezdett korai, intenzív kezelés (beleértve az idegpont felőli elektrostimulációt) az esetek közel felében teljes gyógyuláshoz, de még a legsúlyosabb (gyöki lézió) esetekben is működőképes, a testsémába beépült felső végtagi funkcióhoz vezet.

Hosszú évek kutatásainak és klinikai tapasztalatának köszönhetően a csecsemőtáplálásban ma már olyan tápszereket alkalmazhatunk, amelyek az anyatejhez hasonló módon próbálják az újszülöttek, fiatal csecsemők számára biztosítani az optimális növekedéshez és immunvédekezéshez szükséges tápanyagokat. Ma már olyan összetevők vannak jelen a tápszerekben, amelyek jelentős szerepet játszanak a gyermek bélmikroflórájának és immunrendszerének kialakításában.

A Piros Orr Bohócdoktorok évtizedek óta jelen vannak a hazai kórházak és klinikák gyermekosztályain, mosolyt csalva gyermekek százainak arcára, és ezzel bizonyára gyógyulásukhoz is hozzájárulva. Az alapítvány egyik szlogenje szerint – a nevetés gyógyít. A nevetés pszichológiai, társadalmi, kommunikációs hatásai nyilvánvalóak, de fontos lenne, hogy tudományos szempontból is megerősítést nyerjen, hogy a nevetés hatással van az élettani funkciókra és a betegségek kimenetelére.

Jelenleg a haemophiliások faktorpótlását részben rekombináns, részben megfelelően biztonságos plazma eredetű faktorkoncentrátumokkal biztosítjuk. A súlyos, 1% alatti faktorszintű betegek számára a folyamatos profilaxis jelenti az optimális kezelést.1,2 Ezt napjainkban személyre szabottan állítjuk be, figyelembe véve a beteg életmódját, aktivitását, ízületi állapotát (vannak-e célízületei, arthropathiája), valamint vérzéses fenotípusát, és elsősorban az egyéni farmakokinetikai (PK) paramétereket. 

Dr. Kiss Gabriellát, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályának főorvosát kérdeztük az intézetben már egy éve alkalmazott új kezelési eljárás, a venovenózus extrakorporális membránoxigenizációval, vagyis az ECMO-val kapcsolatos tapasztalatokról.