Egy obszervációs vizsgálat eredményei

A sclerosis multiplex (SM) a rokkantság gyakori oka fiatal felnőttkorban. Az irreverzibilis axonkárosodás már a betegség korai stádiumában kialakul.

Néhány jelentős vizsgálat során már több prognosztikai faktort is azonosítottak sclerosis multiplexben (SM), ugyanakkor az individuális esetekben nem könnyű feladat a kórjóslat előrejelzése.

A sclerosis multiplex (SM) gyakori gyulladásos idegrendszeri megbetegedés, mely túlnyomórészt a fiatal felnőtteket érinti, kognitív és fizikális károsodást eredményezve. 

Az alacsony D-vitamin-szint az egyik olyan tényező, melyet konzekvensen összefüggésbe hoznak a sclerosis multiplex (SM) előfordulásával.

A sclerosis multiplexben (SM-ben) szenvedő betegek kétharmada él fájdalommal, melyet közel egyharmaduk a betegség legsúlyosabb tüneteként említ.

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer krónikus demielinizációs betegsége, mely egyaránt befolyásolja a testi, kognitív, pszichológiai és szociális funkciókat.

A központi idegrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó kutatások nagy lökést adtak a központi idegrendszeri szövetek destrukcióját jelző biomarkerek azonosításához.

A sclerosis multiplexet (SM) kísérő kognitív károsodás nem globális, hanem rendszerint három aspektust érint: az információfeldolgozás sebessége a leginkább sérülékeny, melyet az epizodikus memória és a végrehajtó funkció követ.

A sclerosis multiplex (SM) és a neuromyelitis optica spektrumbetegség (NMOSD)¹ két különböző entitás, az NMOSD-nek mono- és multifázisos formája ismeretes.