A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a Szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a Szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján. Kongresszusi beszámolók is csak előzetes lektorálás után jelennek meg a lapban. A folyóirat folyamatosan beszámol a Magyar Onkológusok Társaságának életével kapcsolatos eseményekről.

Uray Ágnes alkotásait nézhetik meg.

A lymphomák sikeres kezelésének egyik alappillérét a betegség pontos diagnózisa képezi, melynek a klasszikus morfológiai vizsgálaton túl ma már elengedhetetlen része az immunfenotipizálás, illetve számos esetben citogenetikai, molekuláris biológiai, genetikai vizsgálatok elvégzése. A patogenetikai ismeretek bővülése újabb entitások, altípusok meghatározását teszik lehetővé, bizonyos molekuláris markerek prognosztikai értékkel is bírnak és ezen túlmenően célzott terápiák kialakítását is lehetővé teszik. Minél mélyebb, pontosabb molekuláris ismerettel bírunk, annál precízebb, „személyre szabott” kezelést tudunk alkalmazni már jelenleg is és a (közeli) jövőben még inkább. A korszerű hematopatológia, molekuláris biológia tehát a sikeres onkohematológia egyik kulcsa. Az elmúlt évtizedben azonban a képalkotó diagnosztika is jelentős fejlődést mutatott, a lymphomás betegek kezelésében, követésében a pozitronemissziós tomográfia rutinszerű alkalmazása jelentős segítségünkre van, lehetővé teszi, hogy bizonyos lymphomatípusokban a kezelés hatékonyságát dinamikusan tudjuk követni, szükség esetén akár módosítani is. A lymphomás betegek túlélési eredményeit tovább javíthatjuk a túl- és alulkezelések elkerülésével, amit a PET/CT, mint egyfajta „biológiai marker” más biológiai és klinikai prognosztikai tényezőkkel kombinálva nagyban segíthet. Magyar Onkológia 59:73–78, 2015

Kulcsszavak: lymphoma, molekuláris patológia, genetika, PET/CT, célzott terápia

A melanóma folyamatosan növekvő incidenciája és a disszeminált melanóma bővülő terápiás lehetőségei szükségessé teszik a magas szintű diagnosztikát a betegség minden stádiumában. A közlemény az utóbbi évek/évtizedek diagnosztikus eszköztárának a fejlődését ismerteti a gyakorlat szempontjából: a primer tumor optikai készülékek segítségével történő diagnózisát, az őrszemnyirokcsomó-biopsziát, a molekuláris diagnosztika eredményeit, valamint a PET/CT szerepét a betegség képalkotó vizsgálati módszerei között. Magyar Onkológia 59:68–72, 2015

Kulcsszavak: melanóma, dermatoszkópia, őrszemnyirokcsomó-biopszia, molekuláris diagnózis, PET/CT

A közlemény részben röviden ismerteti az endoszkópia területén a képalkotásban az utóbbi években bekövetkezett technikai fejlődés mérföldköveinek jellemzőit (virtuális kromoendoszkópia, optikai biopszia stb.), egyes új vizsgálati módszerek technikai részleteit (pl. mély enteroszkópia, kapszulaendoszkópia), majd néhány onkológiai szempontból kiemelt betegség, elváltozás kapcsán értékeli, hogy a technikai fejlődés milyen klinikai következményeket vont maga után. Említésre kerülnek ma még nem felmérhetően releváns új endoszkópos innovációk is. Láthatjuk, hogy napjaink hazai valóságához képest mennyire előttünk jár a világ, és mit veszítünk azzal, hogy mindennapi gyógyító munkánkban a legtöbb munkahelyen kénytelenek vagyunk nélkülözni a korszerű endoszkópos diagnosztikus metodikákat. Magyar Onkológia 59:62–67, 2015

Kulcsszavak: virtuális kromoendoszkópia, optikai biopszia, vékonybél-endoszkópia, Barrett-nyelőcső

A nyelőcső rosszindulatú daganatainak diagnosztikája máig komoly kihívás. A korai esetek tünetszegénysége, a széles körben használható, megbízható (jó prediktív értékű) szűrési módszerek hiánya jelentősen megnehezíti a korai felismerést, ami pedig elengedhetetlen a sikeres kezeléshez, a költséghatékony menedzsmenthez, illetve a jelenlegi túlélési esélyek jelentős javításához. Az alábbiakban a diagnosztika jelenleg hozzáférhető eszközeit és a közeljövő lehetőségeit mutatja be a szerző. Magyar Onkológia 59:56–59, 2015

Kulcsszavak: nyelőcsőrák, Barrett-nyelőcső

A komplex tumorterápia fejlődése, az onkológiai elveket képviselő és a plasztikai szemléletet is figyelembe vevő sebészet új lehetőségei és elvárásai egyre magasabb követelményeket támasztanak az emlő képalkotó diagnosztikájával és a radiológusokkal szemben. Az új lehetőségek mellett is a röntgen-mammográfia (RM) maradt az emlőt vizsgáló alapeljárás. A daganatok egy része azonban a mammográfiás felvételen rejtve marad, mely részben a denz emlőszerkezet következménye, de a daganat szövettani típusától is függhet. A digitális röntgen mammográfia a sugárdózis-csökkenés mellett javítja a denz emlő vizsgálatát. A megítélés pontosságát növelő korszerű, digitális vizsgáló módszer a tomoszintézis és a kontrasztanyagos mammográfia. Az ultrahang-mammográfia (UH-M) az RM legfontosabb kiegészítő módszere, új alkalmazásai közül kiemelendő a szonoelasztográfia, mely a szövetek eltérő elaszticitásán alapul, valamint az automata 3D UH. A további, funkcionális és molekuláris információt adó képalkotások közül kiemelendő a mágneses rezonancia mammográfia (MR-M), mely a daganatos elváltozás elkülönítésére, szerkezetének vizsgálatára a legalkalmasabb noninvazív, ionizáló sugárzás nélküli eljárás. Az MR-M az emlőrák kimutatására a legérzékenyebb módszer, az esetek 20–30%-ában terápiaváltoztatást eredményez, denz emlőben is hatékony. Magas szintű evidenciával alátámasztott az emlőrákra veszélyeztetett nők szűrésében való hasznossága. Ígéretes eredmények bizonyítják a terápia hatékonyságának megítélésében betöltött biomarker szerepét. A diffúziósúlyozott MR képalkotás (DW-MR) a szövetekben lévő vízdiffúziós különbségen alapul, kvalitatív elemzés mellett kvantitatív értékelés is végezhető. A kontrasztanyag-halmozás időbeni módját a dinamikus kontrasztos MR (DCE-MR) vizsgálja, mely főleg a tumor terápiára adott biológiai válasza, a megváltozott perfúziós viszonyok kvalitatív és kvantitatív megítélésére lehet hasznos. Az MR-spektroszkópia (MRSI) biokémiai analízise növeli a gócok karakterizálhatóságát. A vizsgáló módszerek multimodális alkalmazásával egyre jobb analízist végezhetünk, melyet a növekvő statisztikai értékek hitelesen szemléltetnek, de egyik képalkotó vizsgálat sem elég specifikus arra, hogy minden szempontból pontos szövettani értékelést adjon. A képalkotó módszerek által vezérelt mintavétel citológiára vagy hisztológiára teszi pontossá a diagnózist. A technikai fejlődés, az új képalkotó eljárások és a radiológus jártassága, a multidiszciplináris együttműködés növeli a diagnózis pontosságát és az egyénre szabott kezelés hatékonyságát. Magyar Onkológia 59:44–55, 2015

Kulcsszavak: emlőrák, MR-mammográfia, diffúziósúlyozott MRI, dinamikus kontrasztos MRI, tomoszintézis

Az elmúlt években jelentős változások történtek a tüdőrák menedzselésében. 2009-ben új nemzetközi staging rendszer lépett életbe, míg 2011-ben az adenocarcinomák multidiszciplináris új besorolását jelentették meg. A molekuláris patológiai feldolgozásokhoz szövettani mintavétel szükséges, amelyhez új tűtípusok jelentek meg. A hibrid multimodális képalkotó eljárásokkal ötvözött molekuláris biológia és genetika jelentősen fejlődött az elmúlt időszakban. Elfogadottá vált az LDCT-k tüdőrákszűrésben játszott szerepe, melynek gyakorlatba való átültetésén dolgoznak világszerte. Az integrált és multiparametrikus berendezések pontosabb terápiás betegkövetést tesznek lehetővé új biomarkerekkel és újonnan fejlesztett kontrasztanyagokkal. A radiológia jövője az anatómiai, funkcionális és molekuláris képalkotás összekapcsolása. Magyar Onkológia 59:37–43, 2015

Kulcsszavak: tüdőrák, stádiumbeosztás, képalkotó technikák, molekuláris diagnosztika

A máj és a hasnyálmirigy daganatainak kimutatásában, karakterizálásában, stádiumba sorolásában, a terápiás terv felállításában, illetve a kezelés és műtét eredményességének megítélésében, a beteg állapotának hosszú távú követésében döntő szerepet játszik a korszerű képalkotó diagnosztika. A rendelkezésre álló eljárások teljesítőképessége és megbízhatósága folyamatosan növekszik, ezért szükséges időről időre áttekinteni a vizsgálati protokollokat és algoritmusokat. Magyar Onkológia 59:30–36, 2015

Kulcsszavak: máj, hasnyálmirigy, daganat, képalkotó diagnosztika

A ¹¹C-kolin-PET-et már több éve sikeresen alkalmazzák a prosztatarák diagnosztikájában és a betegkövetésben. Hazánkban 2014 márciusától van lehetőségünk ¹¹C-kolin PET/CT-vizsgálatokat végezni a humán betegellátásban, egyelőre csak magántérítéses formában. A jelen közleményben 40, ¹¹C-kolin PET/CT-vizsgálatra került férfibeteg adatait dolgoztuk fel retrospektíven és értékeltük az irodalom tükrében. Mivel a betegcsoport heterogén volt, csak esettanulmányt végeztünk, statisztikai analízis nem történt. Magyar Onkológia 59:25–29, 2015

Kulcsszavak: kolin, PET/CT, prosztatarák