A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a Szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a Szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján. Kongresszusi beszámolók is csak előzetes lektorálás után jelennek meg a lapban. A folyóirat folyamatosan beszámol a Magyar Onkológusok Társaságának életével kapcsolatos eseményekről.

Kongresszusi összefoglalók a Kecskeméten, 2015. május 14–16. között tartott rendezvényről.

A Magyar Onkológusok Társasága® 2015. november 19–21-ig tartja XXXI. kongresszusát a Pesti Vigadóban. A fővédnök szerepét Kásler Miklós professzor úr vállalta. A gyönyörűen felújított Pesti Vigadó a Duna partján méltó helyszínt, a tudományos bizottsági tagok és az onkológia jeles képviselői pedig a kellő szakmaiságot, tudományos alapot és újdonságot biztosíthatják a kongresszus résztvevői számára.

A sugárterápiás technológia fejlődésével, a pontosabb betegrögzítéssel, a pozitronemissziós tomográfia (PET) képfúzió tervezésbe való bevonásával, 3D képvezérelt sugárkezeléssel és az intenzitásmodulált dinamikus ívbesugárzás alkalmazásával a hipofrakcionált sztereotaxiás típusú sugárkezelés kiterjeszthetővé válik extrakraniális céltérfogatokra, így akár metasztázisok kezelésére is. Intézetünkben 2012. október és 2014. augusztus között 7 betegnél alkalmaztunk extrakraniális, hipofrakcionált, képvezérelt sugárkezelést Novalis TX besugárzókészülékünkön RapidArc (illetve egy esetben 3D konformális) technikával különböző kisszámú és nem gyorsan növekvő metasztázis esetében. A kezelések megtervezéséhez, a céltérfogat pontos meghatározásához – amennyiben lehetőségünk volt – PET/CT-t, illetve octreotid scant (egy carcinoid tumoros beteg esetében) használtunk. Kontúrozás során az áttét lokalizációját és a várható szervmozgást is figyelembe véve 5–20 mm közötti biztonsági margót használtunk, a kezelési térfogat átlaga 312 cm3 volt. 2,5–3 Gy frakciódózisokkal 39–45 Gy összdózist szolgáltattunk ki, a teljes kezelési idő 2,5–3 hét volt. A beállításokat a kezelés alatt ún. on line protokoll alapján ExacTrac, illetve kV-os Cone Beam CT segítségével ellenőriztük, és a detektált eltéréseket minden kezelés előtt korrigáltuk. Betegeink a kezeléseket jelentősebb (Gr>2) mellékhatások nélkül, jól viselték. A kontrollvizsgálatok során minden betegünknél a metasztázisok méretbeli csökkenését észleltük (követési idő mediánja: 5 hónap). Első tapasztalataink szerint az extrakraniális képvezérelt hipofrakcionált sugárkezelés jól tolerálható a betegek számára és megfelelő effektussal alkalmazható kisszámú metasztázis kezelésében. Magyar Onkológia 59:154–159, 2015

Kulcsszavak: hipofrakcionált sugárkezelés, metasztázisok, képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált ívterápia

A munka célja az intraoperatív és az izotópbeültetést követő négyhetes, posztimplantációs dozimetriai adatok összehasonlítása szabad, illetve kötött sugárforrásokkal kezelt betegek permanens implantációs prosztata-brachyterápiájánál. Az alacsony dózisteljesítményű, I-125 sugárforrással végzett brachyterápiához transzrektális ultrahangvezérlést, fémtűket és a SPOT PRO 3.1 (Elekta, Svédország) besugárzástervező rendszert használtuk. Az első 79 beteget szabad sugárforrásos technikával kezeltük, mely technika során a sugárforrások a tűben tetszőleges pozícióba helyezhetők. A további páciensek kezelése kötött sugárforrásos technikával történt, amelynél a sugárforrások mindig 1 cm-re helyezkednek el egymástól, és csak az aktív besugárzási hossz választható meg szabadon. A szabad sugárforrásokat a prosztatatokon belül, a kötött sugárforrásokat a prosztatatok+2 mm-es zónán belül helyeztük el. Intraoperatív tervezéskor a dóziskritériumok azonosak voltak a két technikánál. A prosztatára előírt dózis 145 Gy volt. A két technika vizsgálatát 30-30 véletlenszerűen kiválasztott betegre végeztük el. Négy héttel az implantáció után natív kismedencei MRI-t és CT-t végeztünk. MRI/CT képfúziót követően az MR-képeken kontúroztuk a céltérfogatot, de a posztimplantációs tervet a CT-re készítettük el. A tervek kiértékeléséhez dózis-térfogat hisztogramot használtunk, a dózislefedettséget a V100, V90, D90, D100 paraméterekkel, a homogenitást a V150, V200, DHI, míg a konformitást a COIN indexekkel jellemeztük. A négy hét alatt a V100 értékek átlaga kötött (97% vs. 84%) és szabad sugárforrásos technikánál is (96% vs. 80%) csökkent. A csökkenés a DHI kivételével minden paraméter esetén megfigyelhető volt. A DHI mindkét technikára enyhén emelkedett (kötött: 0,38 vs. 0,41, szabad: 0,38 vs. 0,47), míg a COIN mindkét esetben csökkent (kötött: 0,63 vs. 0,57, szabad: 0,67 vs. 0,50). Minden eltérés szignifikáns volt, kivéve a V200 paraméter csökkenését kötött sugárforrásos technika esetén. Megállapítható, hogy az implantációt követő négy hétben a dózislefedettség mindkét technika esetén csökkent. A csökkenés mértéke nagyobb volt a szabad sugárforrásos technikánál, de a két eltérés között nem volt szignifikáns különbség. A dóziseloszlás mindkét technikánál homogénebb és kevésbé konformális a posztimplantációs terveken az intraoperatívhoz viszonyítva. Magyar Onkológia 59:148–153, 2015

Kulcsszavak: prosztata, brachyterápia, MRI-alapú posztimplantációs dozimetria

Ismertetjük a Fővárosi Onkoradiológiai Központban történő nőgyógyászati üregi sugárkezelések történetét és fejlődését a kezdetektől napjainkig, bemutatjuk osztályunk jelenlegi gyakorlatát, kiemelve a CT alapján tervezett definitív nőgyógyászati intrakavitális kezeléseket. A nőgyógyászati intrakavitális brachyterápiát osztályunkon az 1930-as évek elejétől alkalmazzák, amely hosszú fejlődése során, a 2014-ben lezajlott fejlesztés keretében teljesen megújult. Központunkban 2014. 01. 01-jétől 2015. 01. 31-ig 25 alkalommal végeztünk definitív és/vagy preoperatív nőgyógyászati HDR-AL brachyterápiát, 13 esetben méhtestrák és 12 esetben méhnyakdaganat miatt. A kezelések minden esetben CT alapján meghatározott céltérfogatra történtek, DVH analízissel, figyelve a rektum és a húgyhólyag terhelésére. A kiértékelés az EclipseTM 11.0.47.- Brachytherapy planning tervezőrendszer segítségével történt. A 13 méhtestdaganat esetében a rektum terhelésére vonatkoztatott D2cc érték 66,3 GyEQD2 (46–91 Gy) volt. A hólyagterhelés D2cc értéke 76,5 GyEQD2-nek (30–112 Gy) bizonyult átlagban. A CI (coverage index) értéke 0,72-nek (0,6–0,95), a COIN (conformity index) átlagértéke 0,57-nek (0,35–0,78) adódott. A D100 és D90 értékeket aránypárban adtuk meg az előírt dózishoz képest. A V150 és V200 értékeket aránypárban adtuk meg a referenciadózis 100%-át megkapó térfogathoz képest. A D100-ra 0,66 (0,47–0,97) értéket, a D90-re 0,91 (0,8–1,25) értéket kaptunk. A V150 0,11 (0,04–0,18), a V200 0,06 (0,02–0,1) volt. 12, méhnyakdaganat miatt definitív kezelésben részesült betegnél a rektum terhelése, a D2cc érték 75,2 GyEQD2 (60–82 Gy) volt. A hólyagterhelés D2cc érték átlaga a DVH alapján 85 GyEQD2-nek bizonyult (54–110 Gy). A CI értéke 0,66 (0,42–0,76), a COIN átlagértéke 0,52 (0,32–0,78) volt. A DHI (dózishomogenitási index) átlagára 0,46 (0,27–0,54) értéket kaptunk. A D100-ra 0,72 (0,57–0,89) érték, a D90-re 0,91 (0,84–1,11) érték adódott. A V150 0,057 (0,02–0,13), a V200 0,02 (0,002–0,06) volt. A kezelések során számottevő korai mellékhatással nem találkoztunk. Az EclipseTM 11.0.47. brachytherapy planning tervezőrendszer használatával, CT-alapú tervezéssel a nőgyógyászati intrakavitális HDR-AL kezelések során a céltérfogatra előírt dózis biztonsággal leadható, minimalizálni lehet a céltérfogat aluldozírozását, optimális rizikószerv-védelemmel és elfogadható rektum- és hólyagterheléssel. Magyar Onkológia 59:140–147, 2015

Kulcsszavak: brachyterápia, méhnyakrák, méhtestrák, 3D tervezés

Munkánk célja az Országos Onkológiai Intézetben a besugárzási tervek elkészítésénél alkalmazott, a légzőmozgás következtében létrejövő tumorelmozdulást figyelembe vevő képalkotási technikák bemutatása. Megvizsgáltuk a nemzetközi ajánlásokban megjelenő technikák közül a 4D CT, a légzéskapuzás és az ITV (Internal Target Volume, belső mozgásokat figyelembe vevő céltérfogat) képzésének módszereit. Az elemzés során figyelembe vettük az adott eljárás által okozott dózisterhelést, a különböző technikák elsajátításához, illetve alkalmazásához szükséges időt és eszközigényt. 5 beteg esetében összehasonlítottuk a különböző PTV (Planning Target Volume, tervezési céltérfogat) képzési módszerek alkalmazásából adódó térfogati eltéréseket. A 4D CT-képkészlet felvételéhez nélkülözhetetlen a légzés monitorozása, amihez speciális eszköz használata szükséges. A felszerelés használatával a 4D CT-felvétel viszonylagosan nagy dózisának csökkentése érdekében, lehetséges csak néhány előre definiált légzési fázisban elkészíteni a CT felvételt. A tumor lehetséges pozíciói jó közelítéssel lefedhetők a belégzési maximumban, a kilégzési maximumban, valamint egy középső légzési fázisban történő CT-felvétel elkészítésével. Ha a középső fázis helyett egy normális CT-t készítünk, illetve a két szélső érték felvételét a beteg számára adott megfelelő utasításokkal biztosítjuk, a légzés monitorozása nélkül is készíthetünk felvételeket több légzési fázisról. A 3 különböző légzési fázis alapján képzett ITV használatával csökkenthető a CTV (Clinical Target Volume, klinikai céltérfogat)-PTV kiterjesztés. Az általunk vizsgált adatok alapján a kiterjesztés 1 cm-rel való redukciója a PTV térfogatának légzéskövetés nélkül 30%-os, légzéskövetéssel pedig további 10%-os csökkentését teszi lehetővé. A rutin klinikai gyakorlatban a 3 fázisú CT-képkészleten alapuló, légzőmozgásokat figyelembe vevő képalkotó protokoll segítségével 4D CT és/vagy légzéskapuzás nélkül is jelentősen csökkenthető a besugárzott céltérfogat a kisméretű tüdődaganatok besugárzástervezésekor. Speciális, nagyobb pontosságot igénylő korszerűbb technikák alkalmazásánál ajánlott a 4D CT alkalmazása. Magyar Onkológia 59:133–138, 2015

Kulcsszavak: légzőmozgás, tüdőtumor, légzéskapuzás, 4D CT

Munkánk célja komputertomográfia-alapú, képvezérelt, modern, dinamikus ívterápiás kezelési program bevezetése és minőségbiztosításának bemutatása. A Debreceni Onkológiai Klinikán üzembe helyezett Elekta Synergy™ típusú, Agility fejjel és kilovoltos CT-képvezérlési lehetőséggel felszerelt lineáris gyorsítón bevezetésre került az ívterápiás sugárterápiás kezelés. Ennek a programnak az alapjait és a fizikusi minőségbiztosítás hátterének megalapozását kívánjuk bemutatni. Specifikus teszteket végeztünk a gyorsító ún. dinamikus intenzitásmodulált kezeléseinek ellenőrzésére. Napi, heti és havi rendszerességű fizikusi minőségbiztosítási protokollt dolgoztunk ki, és ezt a rendszeres gyakorlatban is megvalósítottuk. A modern sugárterápiás technikák és a kilovoltos CT-alapú képvezérelt sugárterápia bevezetésre került. Új kezelési technikák, így az ívterápiás sugárkezelés bevezetése előtt ajánlott specifikus tesztek elvégzése és átlátható, szigorú minőségbiztosítási protokollok felállítása. Emellett szükség van az ellátásban részt vevő fizikusok, orvosok és sugárterápiás asszisztensek megfelelő képzésére. Magyar Onkológia 59:125–132, 2015

Kulcsszavak: képvezérelt sugárterápia, intenzitásmodulált ívbesugárzás, kilovoltos cone-beam CT, minőségbiztosítás

Lineáris gyorsítók fotonnyalábjainak kalibrálására jelenleg is a Farmer-típusú ionizációs kamra a leggyakrabban alkalmazott, legmegbízhatóbbnak tartott detektor. A sugárterápiában egyre inkább tért hódít a kiegyenlítő szűrő nélküli (FFF – Flattening Filter Free) fotonmezők alkalmazása. Az FFF mezők dózisprofilja középen csúccsal rendelkezik, ezért az ilyen mezők Farmer-kamrával történő kalibrációjánál számításba kell venni, hogy a 2,3 cm hosszú mérőtérfogattal rendelkező kamra hossztengelye mentén a dózis inhomogén, ezért a dózisprofil csúcsán a Farmer-kamra a valósnál kisebbnek méri a dózist. Célkitűzésünk olyan csúcshatás-korrekciós faktor (Kcs) méréssel történő meghatározása, amellyel a Farmer-kamra jelét korrigálva az FFF mezők csúcsán Farmer-kamrával is pontosan mérhető a dózis. A méréseket TrueBeam (Varian) lineáris gyorsító 6 MV-os és 10 MV-os kiegyenlítő szűrő nélküli (6XFFF és 10XFFF), illetve kiegyenlítő szűrővel rendelkező (6X és 10X) fotonnyalábjával végeztük vízekvivalens fantomban, 10×10 cm-es mező középpontjában, 10 cm mélységben, 100 cm-es forrás-felszín távolságnál. Az első méréssorozatban a 6X és 6XFFF mezőket PTW TM30012-es típusú Farmer-kamrával mértük. A kétfeszültséges módszerrel meghatároztuk a kamra rekombinációs korrekciós faktorát (Kr) külön a 6X és 6XFFF mezőkhöz. A 100 MU leadása mellett mért, Kr-rel korrigált kamrajelekből az IAEA TRS-398 dozimetriai protokollja alapján meghatároztuk a 6XFFF és 6X mezőkkel leadott dózisok arányát (R6,Farmer). Közvetlenül ezután a fenti mérést megismételtük PTW TM31010 típusú semiflex kamrával, és ezzel is meghatároztuk a 6XFFF és 6X mezőkkel mért dózisok arányát (R6,Semiflex). A Semiflex kamra mérőtérfogata csak 6,5 mm hosszú. Dózisprofilméréseink alapján e kamra hossztengelye mentén a dózis még FFF mezők esetén is homogénnek tekinthető, így csúcshatás-korrekcióval nem kell számolni. Ebből következően R6,Semiflex nagyobb lesz, mint R6,Farmer, hányadosuk pedig éppen a Farmer-kamra 6XFFF mezőhöz tartozó Kcs6xFFF csúcshatás-korrekciós faktorával lesz egyenlő. A fenti méréseket 10 MV-on megismételve meghatároztuk a Farmer kamra 10XFFF mezőhöz tartozó csúcshatás korrekciós faktorát is (Kcs10XFFF). A Farmer kamra csúcshatás-korrekciós faktorára 6XFFF nyalábbal 1,0025, míg 10XFFF nyalábbal 1,009 adódott. A magasabb energián jelentkező nagyobb korrekciós faktor annak tulajdonítható, hogy nagyobb energián az FFF mezők dózisprofilján a mező közepén a csúcs nagyobb. Az általunk bemutatott módszerrel meghatározható egy olyan korrekciós faktor, amellyel a kiegyenlítő szűrő nélküli fotonmezők közepén, a dózisprofil csúcsán nagyobb méretű ionizációs kamrákkal is pontosan mérhető a dózis. Ezen korrekciós faktor mérését más energiákra, más típusú gyorsítókra és ionizációs kamrákra a pontosabb dóziskalibráció érdekében külön el kell végezni. Magyar Onkológia 59:119-123, 2015

Kulcsszavak: dozimetria, FFF mezők, Farmer-kamra, csúcshatás-korrekció

A munka célja alacsony kockázatú, korai invazív emlőrák miatt konzervatívan operált nőbetegeknél a posztoperatív képvezérelt, intenzitásmodulált radioterápiával (IG-IMRT) végzett akcelerált parciális emlő-radioterápia (APERT) bevezetése és korai eredményeinek bemutatása. 2011. július és 2014. március között 60 válogatott, korai invazív (St. I–II) emlőrák miatt konzervatívan operált beteget soroltunk be II. fázisú prospektív vizsgálatunkba. A kezelést 4–5 mezővel, „step and shoot” IMRT technikával végeztük 9×4,1 Gy (összdózis: 36,9 Gy) dózissal, napi 2 frakcióval. Valamennyi frakció előtt a kezelőhelyiségben lévő, sínen mozgó kilovoltos CT-vel sorozatképeket készítettünk a céltérfogat környékéről. Ezt követően képfúziós szoftver segítségével automatikus képregisztrációt végeztünk a tervezési és verifikációs CT képekre, majd három irányban (LAT, LONG, VERT) meghatároztuk a betegbeállítás pontatlanságát, és eltérés esetén a kezelőasztal automatikus elmozdításával korrekciót végeztünk. Az emlőrákos eseményeket, valamint a korai és késői mellékhatásokat feljegyeztük és a kozmetikai eredményekkel együtt elemeztük. A 24 hónapos medián követési idő (tartomány: 12–44 hó) alatt helyi és környéki daganatkiújulást és távoli áttétet nem észleltünk. Korai mellékhatásként Grade 1 (G1) és G2 bőrpír 21 (35%) és 2 (3,3%), G1 ödéma 23 (38,3%), G1 és G2 fájdalom pedig 6 (10%) és 2 (3,3%) betegnél jelentkezett. Grade 3–4 akut mellékhatást nem észleltünk. Késői mellékhatásként G1 pigmentáció 5 (8,3%), G1 fibrózis 7 (11,7%), G1 zsírnekrózis pedig 2 (3,3%) betegnél alakult ki, ≥G2 késői mellékhatás eddig nem fordult elő. A kozmetikai eredmény minden betegnél kiváló 45 (75%) vagy jó 15 (25%) volt. A képvezérelt, intenzitásmodulált gyorsított részleges emlőbesugárzás technikailag kivitelezhető és megfelelő dóziseloszlást eredményez. Előzetes eredményeink szerint a betegek a kezelést jól tolerálják, a korai mellékhatások enyhék, a kozmetikai eredmények kiválóak. Magyar Onkológia 59:111–118, 2015

Kulcsszavak: képvezérelt, részleges, gyorsított, intenzitásmodulált, emlőbesugárzás