A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján. A folyóirat folyamatosan beszámol a Magyar Onkológusok Társaságának életével kapcsolatos eseményekről.

A nemzetközi ajánlások és legújabb irodalmi adatok áttekintése alapján kívántunk ajánlást adni az emlőrák miatt kuratív ellátásban részesült betegek gondozásának magyarországi gyakorlatához. A gondozás magába foglalja a beteggel történő kapcsolattartást, egészségnevelést, a betegség tüneteinek, illetve az onkológiai kezelés és a sugárterápia mellékhatásainak felismerését, menedzselését, a további daganatokra vonatkozó szűrést és a beteg teljes körű (fizikai, lelki és szociális) rehabilitációját. Fontos a lokális/regionális daganatkiújulás korai detektálása gondos követéssel, de nincs szükség a távoli áttétek kutatására képalkotó vizsgálatokkal vagy tumormarker meghatározással. Amennyiben adjuváns hormonterápia szükséges, a jó adherenciát a mellékhatások megfelelő szupportálásával segítsük. Egyes esetekben speciális kérdések (emlőrákrizikó/mutációhordozás, gyermekvállalás) is felmerülhetnek, ezek tapintatos, gondos és hozzáértő megbeszélése az onkológia fejlődésének tükrében elengedhetetlen. A gondozást általában onkológus végzi, de a beteg ellátásában szükség lehet a team szociális munkás, fizioterapeuta és pszichoonkológus tagjának, olykor nyiroködéma-szakembernek a bevonására. A gondozás legyen teljes körű és holisztikus szemléletű. Magyar Onkológia 60:258–268, 2016

Kulcsszavak: emlőrák, gondozás, szociális rehabilitáció, fizikai rehabilitáció, lelki rehabilitáció

A cikk az emlőrák szisztémás kezelésének irányelveit és a III. Emlőrák Konszenzus Konferencia ajánlásait mutatja be. Az útmutató elsődlegesen szakmai jellegű: finanszírozási szempontokra való tekintet nélkül a 2016 elején érvényben lévő legfrissebb ESMO, NCCN, ABC2, valamint a St. Gallen-i Konszenzus Konferencia állásfoglalásait tükrözi vissza. Didaktikai szempontból a korai emlőrák – lokálisan előrehaladott emlőrák – lokálisan recidivált emlőrák – metasztatikus emlőrák vonalat követi. Ezen belül a receptorstátuszok kombinációi szerint tárgyaljuk az egyes klinikai alcsoportokat. A cikk végén egyes ritka klinikai szituációk kezelésének szempontjait foglaljuk össze. Magyar Onkológia 60:241–257, 2016

Kulcsszavak: korai emlőrák, lokálisan előrehaladott emlőrák, adjuváns kezelés, neoadjuváns kezelés, metasztatikus emlőrák, gyulladásos emlőrák, terhességi emlőrák, férfi emlőrák, irányelv

A sugárterápiás szakértői bizottság a II. Emlőrák Konszenzus Konferencián (2009) elfogadott sugárterápiás irányelveket az azóta megjelent új tudományos bizonyítékok alapján vizsgálta felül és frissítette. A maradék emlő sugárkezelése in situ duktális karcinóma (St. 0) esetén indokolt, mivel a besugárzás 60%-kal csökkenti a helyi daganatkiújulás kockázatát. Korai invazív (St. I-II) emlőrákban, emlőmegtartó műtét után a besugárzás továbbra is standard eljárás, de idősebb (≥70 év) betegeknél, I. stádium és hormonreceptor-pozitív daganat esetén az egyedüli hormonterápia és a sugárkezelés elhagyása mérlegelhető kezelési alternatíva. A hipofrakcionált (15×2,67 Gy) teljesemlő besugárzás és válogatott esetekben a gyorsított részleges emlőbesugárzás egyenértékű alternatívája a hagyományos öthetes (25×2 Gy) teljesemlő-sugárkezelésnek. Masztektómia után, 1–3 (pN1a) vagy ≥4 (pN2a, pN3a) hónalji nyirokcsomóáttét esetén a besugárzás jelentősen csökkenti a lokoregionális recidíva kockázatát és a teljes túlélést is javítja. Egy-két pozitív őrszemnyirokcsomó esetén a komplettáló hónalji disszekciót válogatott esetekben helyettesítheti az axilláris régió besugárzása. Neoadjuváns szisztémás kezelés és emlőmegtartó műtét után a maradék emlő sugárkezelése minden esetben indokolt, míg masztektómia után kezelés előtti III-IV. stádium és ypN1 státusz esetén indokolt a posztoperatív lokoregionális radioterápia. Magyar Onkológia 60:229–239, 2016

Kulcsszavak: emlőrák, sugárkezelés, irányelvek

A 2009. évben megtartott II. Emlőrák Konszenzus Konferencia óta a betegség diagnosztikájában és kezelésében is történtek olyan változások, amelyek indokolttá tették a 2010. évben megjelent szakmai ajánlások megújítását. Széles körű szakmaközi szakértői egyeztetést követően, a jelen útmutatás a III. Emlőrák Konszenzus Konferencia résztvevőinek nyilvánossága előtti vitát követően került véglegesítésre. A szakmai ajánlás külön érinti a non-operatív diagnosztikát, az intraoperatív diagnosztikát, a műtéti anyagok feldolgozását, a prognosztikai és prediktív faktorok meghatározását, a citológiai, illetve szövettani lelet tartalmi elemeit és egyes speciális kérdéseket, mint a multigénes molekuláris vizsgálatok jelen hazai helyzetét, a patológusok klinikai vizsgálatokban vállalt szerepét és ennek feltételeit, valamint néhány, a jövő szempontjából irányadó pontot. Magyar Onkológia 60:209–228, 2016

Kulcsszavak: emlőrák, konszenzus konferencia, patológia, szakmai ajánlás, diagnosztika

Az emlőrák sebészi terápiáját napjainkban és a jövőben is az egyre precízebb diagnosztikus módszerek és az egyre hatásosabb onkológiai kezelési eljárások határozzák meg. Az emlőmegtartás és az onkoplasztikai elvek alkalmazása egyre szélesebb körű; az axilla sebészi kezelésében az őrszemnyirokcsomó biopszia az elsődleges, az axilláris blokkdisszekció (ABD) indikációja tovább szűkült, és a sugár kezelés bizonyos esetekben az ABD alternatívája lett. Közleményünkben a II. Emlőrák Konszenzus Konferencia tartalmára épülve, a legfrissebb nemzetközi tanulmányokat és szakértői javaslatokat figyelembe véve foglaljuk össze az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásainkat. Magyar Onkológia 60:194–207, 2016

Kulcsszavak: emlőráksebészet, őrszemnyirokcsomó, onko - plasztika

Emlőbetegségek diagnosztikájára specializált radiológus és nukleáris medicina szakorvosok a kecskeméti III. Emlőrák Konszenzus Konferencián felfrissítették az emlődaganatokkal kapcsolatos állásfoglalásukat. Javaslatot tesznek ezúton arra, hogy az emlődaganatok szűrése, diagnosztikája és ellátása ezen irányelvek szerint történjen. A jelen szakmai útmutató tartalmazza a legújabb technikai fejlesztéseket, a legfrissebb kutatások eredményeit, beleértve a képalkotó eljárásoknak a terápiában és követésben betöltött szerepét. Részleteztük a hazai fejlesztési javaslatainkat, és érintjük a határterületeket (igazságügyi szakértés, média, szabályozás, finanszírozás) is. Az anyag teljes egyeztetésre került a társszakmákkal. Magyar Onkológia 60:181–193, 2016

Kulcsszavak: mammográfia, emlőultrahang, emlőszűrés, emlő-MRI, biopszia, PET/CT

Az onkológiai diagnosztika és terápia modalitásainak rendkívül gyors fejlődése állandó megújulást és változtatást igényel a betegek komplex ellátásában, és kikényszeríti az együttműködő és egymás ismereteit kiegészítő diszciplínák legkorszerűbb ismereteinek összehangolását azért, hogy az adott beteg adott tumora legkedvezőbb, egyénre szabott indikációs, terápiás és utánkövetéses algoritmusát meghatározhassuk. Ebből a célból az Országos Onkológiai Intézet – 1997 óta – több mint huszonöt konszenzus konferenciát szervezett a különböző tumorlokalizációk kezelésének korszerű harmonizálására.