A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján. 

A vastagbéldaganatok jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentenek a fejlett országok számára. Elemzésünk célja a vastagbélszűrési pilot program minőségi indikátorainak és teljesítménymutatóinak bemutatása, értékelése. A vastagbélszűrési pilot program 2015-­ben zajlott a Csongrád megyei átlagos kockázatú, 50–69 éves lakosság bevonásával. A feldolgozott adatok az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Szűrési Rendszer Kommunikációs modulból származnak. 21,1%­-os behívási arány (22 130 fő) mellett 51,2%-­os megjelenési és 47,3%­-os részvételi arányt mértünk, a nők magasabb arányú részvételével (p<0,001). A részvételi arány jelentősen elmarad a kívánt 65%­-os szinttől. A nem negatív eredmények aránya (13,1%) meghaladja a nemzetközi referenciaértéket, a kolonoszkópos vizsgálat elfogadása (90,1%) eléri az elvárt szintet. Az elvégzett szűrővizsgálatok számához viszonyítva az adenómák 2,5%-­ot, a malignus elváltozások 0,3%­-ot tettek ki. Az eredményeink rámutattak a szűrési eredmények követésével, rögzítésével kapcsolatos hiányosságokra az OSZR rendszerében, valamint a háziorvos és a diagnosztikai laborok közötti kommunikáció hiányosságaira. Magy Onkol 63:125–132, 2019

Kulcsszavak: vastagbéldaganat, daganatszűrés, részvételi arány, pilot

Célunk a lineáris gyorsítón végzett tüdő- és hasi sztereotaxiás ablatív radioterápia (SABR) kezelési és verifikációs protokolljainak bemutatása. Kezeléseink során mind a térfogati képalkotás (3D/4D cone beam CT/CT), mind a kezelés alatti kilovoltos tumormozgás ellenőrzés kombinálható, melyek a sugárterápiás munkafolyamat valamennyi fázisának ellenőrzését lehetővé teszik. A legoptimálisabb kV-os képi akvizíciók irányát – melyből a tumor vetülete jól kivehető – definiáltuk. A mozgáselemzéseket kiegészítendő, kezelési pozícióban végzett folytonos, ún. „cine” MRI-n mért tumorelmozdulások jól korrelálnak a 4D CBCT-n mértekkel, mely így kiváló eszköz az SABR kezelési-verifikációs technika megválasztásában. A hasi céltérfogatoknál a jelenlegi 3D térfogati képalkotás korlátozott képminősége miatt markerkövetést és ugyancsak cine MRI-t preferálunk. Szelektált tüdő-SABR esetekben (≥8 mm mozgás) légzéskapuzással a rizikószervek dózisterhelése (tüdők – GTV, mellkasfal, máj) csökkenthető, de minimálisan kétszer hosszabb kezelési időt igényel, mint a szabadlégzéses technika. Magy Onkol 63:116–124, 2019

Kulcsszavak: sztereotaxiás ablatív sugárkezelés, képvezérelt sugárterápia, cine MRI, cone-beam CT

Vizsgálatunk célja nőgyógyászati tumorok posztoperatív, intenzitásmodulált kismedencei besugárzásánál a CTV-PTV kiterjesztés mértékének meghatározása. Tíz, nőgyógyászati daganat miatt operált és adjuváns sugárkezelésben részesített beteg adatait dolgoztuk fel. A betegeket Varian TrueBeam lineáris gyorsítóval kezeltük és a besugárzások előtt kúpsugaras CT-vel (CBCT) 3D-s képalkotást végeztünk. A besugárzás RapidArc technikával, két teljes ívben történt. A CTV-PTV biztonsági zónát a van Herk-képlet alapján számoltuk ki. A céltérfogatra és védendő szervekre a nemzetközi szakirodalomban ajánlott dózismegszorításokat alkalmaztuk. A RapidArc és 3D konformális technika összehasonlítása a konformitási szám (CN) alapján történt a céltérfogatok, illetve V45 és V50 mérőszámokkal a védendő szervek esetén. A képillesztéseket két sugárterápiás orvos függetlenül végezte. A CTV-PTV kiterjesztések értékei IGRT-vel vagy anélkül átlagban 0,67 cm vs. 1,53 cm, 0,66 cm vs. 1,25 cm és 0,34 cm vs. 0,98 cm voltak vertikális, longitudinális és laterális irányokban. Napi „on-line” CBCT korrekció esetén 0,5 cm-es CTV-PTV kiterjesztés elegendőnek bizonyult. Magy Onkol 63:110–115, 2019

Kulcsszavak: képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált sugárterápia, konformális sugárterápia, nőgyógyászati tumor

Az őrszemnyirokcsomó (SLN), az I., II. és III. szintű axilláris céltérfogatok dózislefedettségét vizsgáltuk különféle besugárzási mezőelrendezésekből (standard vagy magas tangenciális mezők: STgM, MTgM és STgM+axilláris-szupraklavikuláris mező: ASM) emlőmegtartó műtéttel kezelt, klinikailag nyirokcsomó-negatív, invazív emlőrákos betegeknél. Harminc betegnél a kimetszett SLN helyét titánklippel jelöltük. Valamennyien 3D konformális sugárkezelésben részesültek. Utólagosan, a célkitűzések megvalósításáért, a céltérfogatokat körberajzoltuk és három besugárzási tervet készítettünk betegenként, az eredeti CT-adatokat használva. Az előírt dózis 50 Gy (2 Gy/frakció) volt. Az átlagdózis STgM-mel vagy MTgM-mel az SLN-területben 33,1 és 49,1 Gy (p=0,0001), az I. szinten 25,7 és 45,1 Gy (p<0,0001), a II. szinten 7,2 és 28,9 Gy (p<0,0001) és a III. szinten 3,5 és 12,7 Gy (p=0,0003) volt. Az átlagdózis STgM+ASM-mel a II. vagy III. szinten 45 és 46 Gy volt. Az STgM az alacsonyabb szintű axilláris céltérfogatokban sem biztosít megfelelő dózislefedettséget. A céltérfogatok körberajzolása szükséges a pontos dózisbecsléshez. Magy Onkol 63:102–109, 2019

Kulcsszavak: teljesemlő-besugárzás, axilláris nyirokcsomók, dózislefedettség

A dolgozat célja a magyar sugárterápia helyzetének felmérése. Hazánkban 13 sugárterápiás központban 84 teljes munkaidős sugárterápiás szakorvos, 19 rezidens/segédorvos, 66 fizikus és 231 sugárterápiás asszisztens dolgozik, és 40 megavoltos besugárzókészülék (38 lineáris gyorsító, 2 kobaltágyú) működik. HDR brahiterápiás készülék mindenhol hozzáférhető, CT-szimulátort egy központ kivételével mindenhol használnak. 2017-ben hazánkban 33024 beteg részesült sugárterápiában, 22236 MV-os, 1406 brahiterápiás és 9382 röntgenterápiás besugárzást kapott. Hét intézetben 331 betegnél végeztek agyi sztereotaxiás besugárzást, és test sztereotaxiás technikával 6 központban 191 beteget sugaraztak. BT-s kezeléseknél nőgyógyászati daganat volt a fő indikáció (75%). HDR-es prosztatatűzdelést 3 intézetben, permanens izotópbeültetéses prosztatatűzdelést és emlőtűzdelést pedig csak az OOI-ben végeztek. A modern teleterápiában (IMRT, IGRT, sztereotaxiás besugárzás) részesülő betegek száma az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen növekedett, de a nemzetközi ajánlásoknak történő megfeleléshez további lineáris gyorsítók telepítésére van szükség az amortizálódott készülékek cseréje mellett. A fejlesztésekre elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. Magy Onkol 63:93–101, 2019

Kulcsszavak: magyar sugárterápia, emberi erőforrás, infrastruktúra, kezelési adatok

Az ismeretlen primer tumor viszonylag gyakori megbetegedés, az összes invazív daganat 3−5%-át képviseli. Ebbe a heterogén betegségcsoportba tartozó elváltozások a legkülönbözőbb szövetekből eredhetnek és a test legkülönbözőbb helyein megjelenő áttétek formájában manifesztálódnak. Klinikai viselkedésük szerint lehetnek kedvező és – jóval gyakrabban – kedvezőtlen lefolyásúak. A klinikai kivizsgálásnak kellően célszerűnek és hatékonynak kell lennie, mivel a túlzott késlekedés még a kedvezőbb klinikai csoportba sorolható betegségeket is kezelhetetlen állapotba sodorhatja. A kedvező csoportba sorolható klinikai entitások esetén az ismert ekvivalens tumorok szerinti kezelést kell választani. A kedvezőtlen csoportba tartozó betegségeknél doublet kemoterápia adása javasolt. Egyértelmű bizonyíték a molekuláris vizsgálatok rutinszerű alkalmazásának hasznára jelenleg nincs. A betegeket javasolt gyógyszervizsgálatba beválasztani, amennyiben lehetséges. Magy Onkol 63:85–92, 2019

Kulcsszavak: ismeretlen primer tumor, kedvező alcsoport, kedvezőtlen alcsoport, gyógyszervizsgálat

Az ismeretlen kiindulású malignus daganat (Cancer of Unknown Primary origin; CUP) jellemzője a célzott és kiterjedt keresés ellenére sem azonosítható primer tumor. Intézetünk 6966 boncesetéből (2001–2014) kiválogattuk a CUP szindrómának megfelelőeket. 1-­es típusú („klinikai”) CUP: klinikailag keresett, de csak boncolás során megtalált primer tumor. 2-­es típusú („klinikopatológiai”) CUP: a klinikailag keresett primert boncolás sem azonosította. 3­-as típusú („patológiai”) CUP: a boncolás klinikailag nem ismert daganatos betegséget talált, ismeretlen primer hellyel. 2160 malignus tumorból 80 CUP-­ot találtunk (1/2/3 típus: 42/29/9). Összesített incidenciájuk 3,70% volt, időbeli csökkenéssel (2001–2007: 4,51%; 2008 2014: 3,19%), ami az 1-­es és 3-­as típusú CUP-­ok csökkenéséből adódott. A CUP szövettanilag leggyakrabban adenokarcinóma volt, boncolással azonosított leggyakoribb forrása a tüdő és a hasnyálmirigy. A klinikopatológiai és patológiai CUP-­szindrómákat mikroszkopikus, de metasztatizáló primer tumorok okozhatják. A klinikai diagnosztika javulása e típusok összgyakoriságát nem, de a klinikai CUP-­esetek számát csökkentheti, valamint a patológiai típus klinikopatológiai CUP-­ként történő felismerését segítheti. Magy Onkol 63:75–84, 2019

Kulcsszavak: boncolás, ismeretlen eredetű primer tumor

A CUP (Cancer of Unknown Primary: ismeretlen primer tumor metasztatikus állapota) egy gyakori „daganatféleség”, mely esetén a beteg anamnézisében nincsen ismert primer tumor, és a képalkotó eljárások és/vagy a patológia ugyan igazolják a daganatos betegséget, de nem tudják megadni a kiindulási helyét. A daganatbiológiai és -epidemiológiai ismeretek alkalmazásával költséghatékony patológiai differenciáldiagnosztikai algoritmusok alakíthatók ki, amelyek segítségével az ilyen esetek döntő többségében a primer daganat valószínűsíthető még akkor is, ha az még a kórboncoláskor sem mutatható ki, mert mikroszkopikus maradt vagy korábban regrediált. Az újabb CUP molekuláris diagnosztikumok hasznosan egészíthetik ki a fenti algoritmusokat, de önmagukban nem elég hatékonyak. Magy Onkol 63:67–74, 2019

Kulcsszavak: ismeretlen primer tumor, patológiai differenciáldiagnosztika, biológia