Basic HTML Version
is voltak. A léziók szélén magas R
2
* és alacsony fázisszignál
volt, a metszeteken itt vas és ferritin akkumuláció ábrá-
zolódott CD68 immunreaktivitással. Végül, szubpiálisan
a gyrusokban, de nem a sulcusokban, külö-
nösen erôs vasszignál volt megfigyelhetô,
gyakorlatilag mindenféle sejt, beleértve
a neuronokat is, magjában.
Következtetések
Korábbról is ismert volt, hogy a fehérál-
lományban a vas fôleg ferritin formájában
az oligodendrocitákban (egészséges szövetet jelezve) és
mikrogliában (SM-betegség-aktivitásra utalva) található.
A léziók határa is szignálemelkedést mutatott, ennek a for-
rása egyértelmûen a mikrogliában található vas volt. Az izo-
lált foltos jelváltozás a normálnak tûnô fehérállományban
mikrovérzésre utalhat.
A kis vénák melletti szignálemelkedés eredete szövettani-
lag nem igazolódott, magyarázat a vas szövettani elôkészítés
során végbement kimosódása lehet, azaz artefaktról van szó.
Hasonlóan artefaktnak tartják a szubpiálisan megjelenô
vasat, mely az agyszövet formalintárolása alatt alakult ki.
Összefoglalva, a vaslerakódás minden esetben R
2
* szig-
nálemelkedést okozott, azonban a fordított összefüggés
nem volt igazolható. A szerzôk szerint azonban az R
2
* szig-
nálemelkedésnek megfelelô lokalizációjú vas a szövettani
technikák hiányosságai miatt nem volt kimutatható.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Bagnato F, et al. Tracking iron in multiple sclerosis:
a combined imaging and histopathological study at 7 Tesla.
Brain
2011:134;3602–3615.
Berer K, Mues M, Koutrolos M, Al Rasbi Z, Boziki M, Johner C,
Wekerle H, Krishnamoorthy G
A bélflóra mikrobák és a mielin
autoantigén együttesen váltják
ki az autoimmun demielinizációs
folyamatot
Hogyan játszik szerepet a bél kommenzális flórája
autoimmun folyamatok inicializációjában?
Aktív sclerosis multiplex lézióban kombinált, autoreaktív
T- és B-limfociták által mediált, a fehérállományt érintô
gyulladás látható. Az autoreaktív sejtek a normál immun-
rendszer progenitor sejtjeibôl keletkeznek, patológiás akti-
vációs folyamatot követôen. Az autoimmun folyamatot
kiváltó okok gyakran környezeti eredetûek, mint bizo-
nyos mikrobák által okozott infekciók. A cikkben bemuta-
tott kísérletbôl látható, hogy patogén ágensek hiányában,
a kommenzális bélflóra szerepe esszenciális azon immun-
folyamatok beindításában, melyek CD4
+
mielinspecifikus
T-sejtek által mediált, relapszáló-remittáló autoimmun
folyamathoz vezetnek. Az autoantitestet produkáló
B-sejtek megjelenése és aktivációja függ
a célantigén elérhetôségétôl, ebben játszik
szerepet a kommenzális mikrobióta flóra
és a mielin oligodendrocita glikoprotein
(MOG).
A szervspecifikus autoimmun betegsé-
geket kiváltó folyamatokba történô beavat-
kozás új terápiás célpontokat adhat.
Módszerek és eredmények
Relapszáló-remittáló modellként transzgenikus SJL/J ege-
reket használtak, mivel spontán kialakul bennük a kísér-
letes agy-gerincvelôgyulladás (EAE). A transzgén CD4
+
T-sejtek receptora (TCR) a MOG92-106 epitópot ismeri fel.
A betegség elsô lépéseként a transzgén CD4
+
T-sejtek a köz-
ponti idegrendszert infiltrálják, majd megjelennek a MOG
autoantitestet termelô B-sejtek.
A 3–8 hónapos transzgén egerek 80%-ában alakult ki spon-
tán EAE, azonban más intézetekben az arány nem volt ilyen
magas (35–90%). Az eredeti kísérletben az egereket speciális
patogénmentes (SPF) környezetben tartották. Ebbôl adódott
az ötlet, hogy a nem patogén, kommenzális flóra szerepet
játszhat a spontán központi idegrendszert érintô, specifikus
autoimmun folyamatokban, ez lenne felelôs az eltérô gya-
koriságért.
Elsôként a spontán EAE elôfordulását hasonlították össze
az SPF és teljesen mikrobamentesen tartott transzgén egerek
esetén. Markáns különbséget észleltek: míg az SPF kör-
nyezetben élô egerek nagy részében kialakult EAE 3–8
hónapon belül, a mikrobamentes (GF) környezetben élôknél
nem. Míg a kommenzális mikrobiótával élô egereknél az
immunrendszer normál módon mûködött, addig a hiányzó
mikrobastimulus immundeficienciát okozott. A mikroba-
mentes környezetben tartott egerek esetében a kommenzális
mikrobákkal történô kolonizációt követôen EAE jelentkezett.
Ha a mikrobamentes környezetben tartott transzgén egereket
rekombináns MOG-al immunizálták, EAE-t tudtak kiváltani.
Az SPF és GF környezetben tartott transzgén egerek szérumá-
ban egyaránt anti-MOG ellenanyagválasz alakult ki.
A kommenzális mikrobióták szerepe ismert a bélas�-
szociált immunrendszer (GALT) mûködésében: elôsegítik
az IL-17-et termelô, Th17 sejtek differenciálódását és Treg-
sejtek keletkezését. GF környezetben tartott egerekben
nagymértékû Th17-deficienciát észleltek a Peyer-plakkokban
és a lamina propriában. Az INF-
g
, TNF-
a
, IL-10 termelô
CD4
+
T-sejt arányában és egyéb limfocita és dendritikus sejt
alcsoportokban viszont nem volt különbség az SPF és GF
környezetben tartott transzgén egerek között. Míg a lép sejt-
összetétele mutatott különbséget, a citokintermelést a kolo-
nizáció egyértelmûen befolyásolta, és a GF környezetben
a szplenociták IL-17- és IFN-
g
-termelése alacsonyabb volt.
Kommenzális mikrobióták aktiválhatják a MOG-specifi
kus T-sejteket, mivel egyes mikrobiális struktúrák a MOG
14
◊
Sclerosis multiplex M
ozaik
|
Bélflóra mikrobák és mielin autoantigén
|
Az agyi vaslerakódás
utalhat a patológiai
folyamatra.
Nature