Page 9 - Stroke Mozaik2

Basic HTML Version

| 2012/2 |
május
9
|
A trombolízis hatékonyságának becslése
kötelezôen embóliaprofilaxist. Az EVA-3 S, SPACE és
ICSS adatainak késôbbi metaanalízise szerint 70 évesnél
idôsebb betegeknél CAS esetén kétszer nagyobb a becsült
kockázat, mint CEA végzésekor; emellett a stroke, MI és
halálozás kockázata is szignifikánsan emelkedik az élet-
kor elôrehaladtával. A CEA esetében nem
találtak összefüggést az életkor és a koc-
kázat között. A CREST vizsgálat azt is
jelezte, hogy a nôbetegek esetében a CAS
kockázata meghaladja a CEA-ét.
Mostanra világossá vált, hogy egy
beavatkozás viszonylagos elônyeit mindig
az adott beteg körülményeinek ismereté-
ben kell értékelni, akinél a beavatkozás
történik. Hetvenéves kor alatt, illetve olyan
esetekben, amikor a nagy mûtéti kockázat
miatt CEA nem végezhetô, a CAS jobb
eredményeket ad, mint a CEA vagy a bel-
gyógyászati kezelések. A CEA ugyanak-
kor a tüneteket mutató idôsebb betegek
számára lehet elônyös.
Az összefoglalt vizsgálatban a CEA és CAS alkalma-
zásában mutatkozó idôbeli trendeket elemezték 1998 és
2008 között. Az eredményeket a betegek olyan speciális
demográfiai adatai szerint adták meg, melyek befolyásol-
hatták a lehetséges beavatkozások közötti döntést, és meg-
vizsgálták azt is, hogy e faktorok miként változtak az idôk
során. A vizsgálat azon alaphipotézis mentén haladt, hogy
a CAS alkalmazása a vizsgálati periódus alatt növekedett,
és e növekedés a CEA arányában mutatkozó csökkenéssel
párhuzamos.
Betegek és módszerek
A Nationwide Inpatient Sample (NIS) 1998 és 2008 közöt-
ti adatait dolgozták fel. A 2008-ra vonatkozó adatok 42
állam 1052 kórházából több mint 8 millió kórházi elbocsá-
tás adatait reprezentálták. A vizsgált idôszakra vonatko­
zóan a megfelelô ICS-9-CM eljáráskódjai alapján kikeresték
a CAS-ra és CEA-ra vonatkozó információkat. A perifériás
– nem a nyaki verôérbe történô – sztentbeültetésre vonatko-
zó adatokat nem vonták be az elemzésbe. Nem kerülhettek
be olyan esetek sem az analízisbe, melyekkel kapcsolatban
hiányoztak az életkorra, nemre, finanszírozásra vagy etni-
kai hovatartozásra vonatkozó adatok. A 18 és 99 év közötti
betegek adatait dolgozták fel oly módon, hogy a 90 és 99 év
közöttiek adatait a 90 éveseknél vették számításba.
Eredmények
A beavatkozások aránya 1998 és 2008 között csökkent
(
p
<0,0001). A vizsgálati periódus alatt az endarterectomia
jóval szélesebb körben alkalmazott eljárás volt, mely azon-
ban jelentôsen lefelé irányuló trendet mutatott (
p
<0,0001),
és a görbe 2007-ben érte el mélypontját. Ezzel szemben
a carotis-sztentbeültetések száma jelentôsen növekedett
a vizsgálati idôszak alatt (
p
<0,0001), és görbéje 2006-ban
tetôzött. A CEA és CAS alkalmazását potenciálisan befo-
lyásoló tényezôk közül kiemelendô, hogy a beavatkozásra
került fehér bôrû betegek aránya szignifikánsan csökkent
(
p
<0,0001). A többváltozós modellben az idôsebb életkor,
a férfi nem, a fehér bôrû etnikai csoportba tartozás és
a vizsgálat koraibb idôpontja bizonyult a CEA-alkalmazás
szignifikáns pozitív elôrejelzôjének.
Következtetések
Az eredmények szerint a nyaki verôér
revasz­ku­la­ri­zá­ció­jának aránya 1998
és 2008 között csökkenést mutatott az
Egyesült Államokban. E trend elsôsorban
arra vezethetô vissza, hogy bár a CAS
aránya növekedett, a CEA száma csök-
kent. A betegspecifikus tényezôk közül az
etnikai hovatartozás szerinti megoszlás
lényegesen módosult az évek során; az
életkor, a nem, az etnikai hovatartozás és
az idôpont szignifikáns prediktora annak,
hogy sor kerül-e a beavatkozás elvégzé-
sére. A közelmúltban több kutatás foglal-
kozott a CEA és CAS összehasonlításával
a stroke prevenciójában. További vizsgálatokra van azonban
szükség, hogy a mostaninál pontosabban körülírható legyen
azon betegek köre, akik a legtöbbet profitálhatnak az emlí-
tett módszerekbôl.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Skerritt M, et al. Carotid endarterectomy and carotid artery
stenting utilization trends over time.
BMC Neurology.
2012;12:17.
G. Saposnik, J. Fang, MK. Kapral, JV. Tu, M. Mamdani,
P. Austin, SC. Johnston
Az iSCORE képes az akut ischaemiás
stroke-ban végzett trombolízis
hatékonyságának becslésére
Kockázati csoportok és kezelés
A szisztémás trombolízis indikációjának megítélése
gyakran állítja a kezelôorvosokat nehézség elé, mivel
a kezelés hatékonyságát megbecsülni képes eszközök
lényegében nem állnak a rendelkezésükre. Ezért lenne
fontos olyan klinikai eszközök kifejlesztése és használata,
melyek képesek a rekombináns szöveti plazminogén-
aktivátor (rTPA, recombinant tissue plasminogen activator)
kezelés eredményességét megjósolni, és ezáltal segítséget
nyújtani a betegek, a családtagok és a kezelôorvosok szá-
mára az optimális döntés meghozatalában.
Az iSCORE egy olyan létezô eszköz, mely megbízható
módon képes az akut ischaemiás stroke klinikai kimene-
telének megbecslésére. Azonban az iSCORE használatát
a trombolízisre adott terápiás válasz tekintetében eddig még
validálták.
A nyaki verôér
revasz­ku­la­rizá­ció­
jának aránya 1998
és 2008 között csök-
kenést mutatott az
Egyesült Államokban:
a CAS aránya növe-
kedett, a CEA száma
csökkent.
Stroke