Larissa A. Korde, MD, MPH , Kathleen A. Calzone, RN, MSN, APNG , JoAnne Zujewski, MD cikkei

  A becslések szerint 2004-ben az Egyesült Államokban mintegy 216 000 emlőrák esetre derült fény, és 40 000-re tehető a betegség miatt ebben az évben bekövetkezett halálesetek száma.1 A daganatos kórképek közül az emlőrák sújtja a legtöbb nőt, és a halálozási statisztikákban is csak a tüdőrák előzi meg az emlőrákot a gyakorisági sorban. Az emlőrák közegészségügyi jelentősége miatt rendkívül fontos, hogy az alapellátásban dolgozó szakemberek kellő figyelmet fordítsanak a betegség kockázatának felmérésére, amihez a megfelelő stratégiák ismertetésével igyekszünk segítséget nyújtani.
  Az emlőrák szempontjából átlagos mértékben veszélyeztetett nők 10–14%-os valószínűséggel betegszenek meg emlőrákban 90 éves korukig. Fokozott kockázattal számolhatunk, ha a beteg családjában már előfordult emlőrák, ha ilyen irányú örökletes hajlam igazolható vagy gyanítható, ha a beteg korábban mellkasi besugárzáson vagy emlőbetegségen esett át, illetve ha a Gail-modell szerint meghatározott 5 éves kockázat eléri vagy meghaladja az 1,67%-os értéket.