MARÁZ ANIKÓ1, VARGA LINDA1, PÓSFAI BOGLÁRKA1, GÉCZI LAJOS2, KÜRONYA ZSÓFIA2 1Szegedi Tudományegyetem, Onkoterápiás Klinika, Szeged, 2Országos Onkológiai Intézet, Urogenitális Tumorok és Klinikai Farmakológiai Osztály, Budapest cikkei

Az uroteliális daganatok kemoterápiája megújult indikációkkal került fókuszba a modern terápiák vizsgálatainak tükrében, melyet ismertetünk összefoglalónkban. A húgyhólyag-daganatok standard terápiája a radikális sebészi eltávolítás, T2-T4a, N0-1, M0 stádiumban ciszplatinra alkalmas esetekben neoadjuváns ciszplatinbázisú kemoterápia (KT) után. Szerényebb, mégis kedvező túlélési eredmény észlelhető adjuváns KT hatására, pT3-4 és/vagy N+ stádiumban (high grade, reszekciósszél-pozitív esetekben), ha neoadjuváns KT nem történt. Lokálisan előrehaladott vagy áttétes, ciszplatinra alkalmas betegek elsővonalas kezelése ciszplatinbázisú KT. Előrehaladott, ciszplatinra alkalmatlan, de KT-ra alkalmas betegek elsővonalas kezelése leggyakrabban karboplatin (CBP) bázisú KT. A ciszplatin vagy CBP KT 4-6 ciklusa után stabil betegség / regresszió esetén fenntartó avelumab-immunterápia jelentősen javítja a betegek túlélését. Platinabázisú KT alatt vagy után progrediáló betegeknél másod/többedvonalban a klasszikus KT eredményessége szerény, elmarad az immunterápia, célzott terápia hatékonysága mellett. A KT hatóanyagcsoportja a modern, antitest-gyógyszer konjugátumokban (ADC) újra felfedezésre került enfortumab vedotin és sacituzumab govitekán formájában, KT és immunterápia utáni harmadvonalban ismert jelenleg eredményességük.