David Y. Graham cikkei

Érdeklődéssel olvastuk Baron és Sonnenberg tanulmányát, amelyben a XIX. században a különböző országokban közel egyszerre megjelenő peptikus fekély epidemiológiáját ismertették. Magyarázatot szeretnénk adni arra a változásra, amelynek során a gyomorfekély helyett egyre gyakrabban fordul elő a nyombél hasonló megbetegedése. Véleményünk szerint e paradoxon megértéséhez először alaposan meg kell vizsgálnunk a gastritis megjelenési formáit. A pangastritis – amely a gyomor corpusának megbetegedése – kis mértékű savelválasztással, valamint a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulásával áll összefüggésben. Ezzel ellentétben a nyombélfekély az antrum gastritisével és a corpus normális vagy közel normális állapotával jár. Az elsősorban az antrumra kiterjedő gastritis a gyomorrák szempontjából csekély kockázatot jelent. Ha ilyenkor gyomorfekély alakul ki, az a gyomor distalis részén (a pylorus környékén) keletkezik és kórélettanilag nyombélfekélyként viselkedik. Így a kérdésre a választ akkor találhatjuk meg, ha megértjük, miért változott meg a gastritis megjelenési formája.

Több mint 10 évvel ezelőtt úgy véltük, hogy a beteg életkora a Helicobacter pylori fertőzés kimenetelét meghatározó fő tényező. Feltételezésünkkel mások is egyetértettek, azonban a fejlődő országokból gyűjtött adatok (ezeken a területeken ritka a gyomorrák), amelyekben a fertőzés kimenetelét a beteg korának figyelembevételével vizsgáltuk, bebizonyították, hogy hipotézisünk nem állja meg a helyét. A különböző korcsoportokban végzett vizsgálatok nem mutattak eltérést a H. pylori átlagos virulenciája tekintetében. Ez arra utal, hogy nem ilyenfajta változások felelősek az epidemiológiai változásokért. A legújabb adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamat legfontosabb tényezői az étrendbeli változások és valószínűleg a gyermekkori lázas megbetegedések gyakorisága. A leglényegesebb tényező valószínűleg az áttérés az évszaktól függő étrendről – amelyben tartósítószerként leginkább sót alkalmaztak – az olyan jellegű étkezésre, amelyben egész évben elérhető a friss gyümölcs és zöldség. Ez a fordulat az áruszállításban és a mezőgazdaságban beállt változások, valamint az iparban, a vízi és a szárazföldi közlekedésben egyaránt alkalmazott gőzgép feltalálása miatt sok országban egy időben következett be.