Dr. Czuriga István cikkei

Az antihipertenzív kezelés fő előnye magának a vérnyomáscsökkentésnek köszönhető, nagyban független az alkalmazott gyógyszertől, ezért az öt fő gyógyszerosztály mindegyike alkalmas a kezelés elkezdésére és fenntartá­sára akár monoterápiában, akár kombinációban, figyelembe véve az ellen­javallatokat. Bizonyos kombinációk, különösen a fix dózisúak, előnyösek lehetnek egyes klinikai helyzetekben a monoterápiához vagy a külön alkal­mazott szerekhez képest. A jelen dolgozat a nebivolol és a hidroklorotiazid kombinációjának vérnyomáscsökkentő hatását és tolerálhatóságát vizsgáló klinikai tanulmányok eredményeit foglalja össze.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a leggyakoribb halálokot jelentik, gyakran okoznak rokkantságot, és jelentősen megterhelik az egészségügyi költségvetést. Becslések szerint 2020-ra a világon évi mintegy 25 millió kardiovaszkuláris halálesettel kell számolni.
  A kardiovaszkuláris betegségek etiopatogenezisét az utóbbi évtizedek kutatásai és epidemiológiai vizsgálatai nagyrészt tisztázták. Az alapvető kórfolyamat az atherosclerosis, amely többnyire lassan, észrevétlenül fejlődik ki, és a gyakran váratlanul fellépő drámai tünetek (myocardialis infarktus, stroke, hirtelen halál) jelentkezésekor az alapbetegség rendszerint már előrehaladott állapotban van. Ilyenkor a terápiás lehetőségeink is részben már korlátozottak, nemritkán csak palliatív jellegűek. Nyilvánvaló tehát, hogy a szív- és érrendszeri betegségek mortalitásának és morbiditásának csökkentése döntően a hatékony prevenciós stratégiák alkalmazásával érhető el. Erre a lehetőségeink az utóbbi időben egyre inkább javultak, hiszen a nagy epidemiológiai vizsgálatok és a klinikai tanulmányok egyértelműen igazolták bizonyos kockázati tényezők szerepét a betegség létrejöttében és a megszüntetésükre irányuló életmódbeli és gyógyszeres kezelések eredményességét a megelőzésben.