Prof. dr. Csiba László cikkei

A vezérfonal sorsa példa nélküli. Röviddel megjelenése után bejelentették, hogy az American Heart Association és az American Stroke Association közös ajánlásából néhány fejezetet törölnek, mivel ezek a fejezetek to­vábbi módosításra szorulnak. Törölték többek között a mentőszállítást, a telemedicinát, az agyi képalkotást, a vérnyomás és a dysphagia kezelé­sét tárgyaló fejezeteket. Cikkünkben a furcsa előzmények után megjelent ajánlás legfontosabb megállapításait emeljük ki, ezekhez fűzünk dőlt betűs megjegyzéseket.

A spontán intracerebralis vérzés a szél- ütés mostohagyereke, kevesebb szó esik róla. Gyakorisága az európai kultúrkör- ben 10–15%, de Amerikában a 40%-ot is elérheti a fekete lakosság körében. Ezért nagyon érdekes a skót szerzők vizsgá- lata, akik több mint 120 beteg esetében tanulmányozták a klasszikus (törzsdú- cok) és szokatlan lokalizációjú (lebeny- vérzés) jellemzőit, mivel az utóbbit gyak- ran hozzák összefüggésbe az amyloid angiopathiával. A szerzők megfigyelése szerint a lobáris vérzés valóban hajlamos a visszatérésre, de számos egyéb érdekes megfigyelést is tettek, amit a cikk elolva- sása után megtudhatunk.

Jelen számunkban ismét a stroke szekunder profilaxisával kapcsolatos legizgalmasabb kérdéseket vizsgáljuk, nem feledkezve meg az akut ischaemiás stroke-ban megjelent legérdekesebb újdonságokról sem.

Jelen számunk cikkei a stroke diagnosztikájának, terápiájának és kimenetelének nagyobb témái köré csoportosíthatók.

Noha népbetegségről van szó, sajnos nem rendelkezünk megbízható magyarországi adatokkal a TIA gyakoriságát illetően, részben a diagnosztika hiányosságai, részben a HBCS-kel való „zsonglőrködés” miatt. A külföldi szerzők, valamint a magyar kommentárok részletesen taglalják a TIA diagnosztikájának lépéseit. Ez fontos, mert a TIA-val kapcsolatos ismeretek hiányosak. Az orvostovábbképző konferenciák egyik legfontosabb feladatának tartom a TIA-ra jellemző tünetek és a komplex átvizsgálás oktatását. Sokan úgy vélik, a TIA gyakran jár eszméletvesztéssel (a Nagy professzor úr által citált kivételes esetet leszámítva, a TIA-ra egyáltalán nem jellemző az átmeneti eszméletvesztés, ez elsősorban epilepsziára, ritmuszavarra/vérnyomáscsökkenésre vagy reflexes vazodilatációra tereli a gyanút).

Az arteriosclerosis generalizált érbetegség. A stroke, a coronaria-betegség, az alsó végtagi érszűkület és a veseartériák károsodása egyaránt e szisztémás folyamat részjelensége. Valószínű, hogy a parenchymás szervek állapota tükrözheti az általános érelmeszesedés súlyosságát. Ezért különösen érdekes annak vizsgálata, hogy az albuminuria súlyossága mennyire függ össze a stroke-rizikóval.

Az antiepileptikumok akut vérzésben való használata nem egyszerű kérdés, befolyásolhatják a vérnyomást, az intracranialis nyomást, sőt növelhetik a testhőmérsékletet (pl. phenytoin), amely ronthatja a kimenetelt. Ezért a témával foglalkozó tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy az antiepileptikumok a vérzéses stroke akut fázisában növelik-e a láz valószínűségét és ronthatják-e a funkcionális kimenetelt.

A szemlézett cikkeket ismét a betegség(ek) „egyedfejlődésének” sorrendjében tekintjük át: prevenciós, diagnosztikus, terápiás és utógondozási problémák.

Legfrissebb cikkszemlénkben is igyekszünk a megelőzés-diagnosztika-terápia-prognózis-gondozás logikai sorrendjét követni.

Az ischaemiás stroke 15–20%-át kardiogén ok idézi elő, ennek fele a pitvarfibrilláció rovására írható. Az elmúlt két évtized vizsgálatai alapján elsősorban antikoaguláns kezelést kell alkalmazni, de ennek indikációja függ az egyén rizikóprofiljától. A hatásos antikoagulálás és a megnövekedett vérzésveszély között egyensúlyozunk.

A mostani számban elsősorban az akut stroke kérdéseit tárgyaljuk. Egy angol és egy német vizsgálat azt elemzi, hogyan lehet a stroke felismerésének valószínűségét növelni a hozzátartozók irányított kikérdezésével, ill. a populáció tájékoztatásával. Feltűnő, hogy a beszédzavarra, bénulásra, ill. arcaszimmetriára utaló Face Arm Speech teszt három elemét egyetlen segélykérő se említette a közel 600 hívásból. Német kutatók algoritmussal kísérleteztek, hogy a diszpécserek valóban stroke-hoz, és nem más betegséghez riasszák a mentőszolgálatot.