Biomarkerek szívelégtelenségben: van-e klinikai hasznuk?
A szívelégtelenség prevalenciája egyre nő, morbiditása és mortalitása nagy, prognózisa korán kezdett, bizonyítékokon alapuló kezeléssel javítható. Kórismézése még rutinos klinikus számára is nehéz lehet, mert a tünetek kevéssé jellegzetesek. A fizikális vizsgálat egyes leletei viszonylag specifikusak (pl. a 3. szívhang), de nem elég érzékenyek. Éppen ezért folyik a kutatás olyan egyszerű segédeszközök után, amelyekkel a szívelégtelenség kórismézhető vagy kizárható, és a betegek egyéni kockázata megbecsülhető. A cél mindig az, hogy a beteg gyorsan hatásos kezeléshez jusson. A biomarkerek értékes segédeszközeink e cél megvalósításában.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
