hirdetés
hirdetés

Kockázatcsökkentő influenzaoltás

Az influenza bárkit megbetegíthet, ám vannak nagy kockázatú csoportok, akiknél a más esetekben csak enyhe tüneteket okozó fertőzés súlyosabb lefolyású, és akár életveszélyes szövődményekhez is vezet. Számukra ki­emelt jelentőséggel bír a prevenció.

hirdetés

Az influenza szempontjából nagy kocká­zatú csoportok közé soroljuk a krónikus betegségben szenvedőket, a 65 évesnél idő­sebbeket és az 5 évesnél fiatalabbakat, a vá­randósokat, valamint az ápolási otthonokban élőket. Nem mindegy, milyen arányú az inf­luenza elleni védőoltás alkalmazása ezekben a csoportokban.

Egy vizsgálatban azt elemezték, milyen arányban kapják meg a védőoltást azok a 18 és 65 év közötti személyek, akik valamilyen oknál fogva nagy kockázatúnak minősülnek az influenza szövődményei szempontjából. A National Health Interview Survey (NHIS) 2012-es és 2013-as adataiból az derült ki, hogy e korosztályban 18,9%-os arányban áll fenn legalább egy olyan tényező, mely nagy kockázatot jelez. Ebben a csoportban az influenza elleni oltottság aránya 49,5%-nak bizonyult, ezen belül is az 50−64 évesek esetében jóval magasabb értékeket kaptak, mint a 18–49 évesek körében (59,3% vs. 39,0%). Összességében a résztvevők 90,1%-a számolt be legalább egy olyan egészségügyi vizitről, melynek során alkalom lett volna az influenza elleni vakcina felajánlására. Azt is megállapították, hogy az egyedül élők és a munkanélküliek esetében kisebb az esély az influenza elleni vakcinációra. A vizsgálat végső következtetése szerint az influenza elleni védelem aránya az életkortól és a koc­kázati csoporttól függően széles határok kö­zött változhat, ám összességében még így is messze elmarad a kívánatostól, hiszen a nagy kockázatú csoport mintegy fele védtelen az influenzával szemben.

Egy felmérés szerint az ápolási ottho­nokban nem megfelelő az influenza ve­szélyeivel kapcsolatos tudatosság: a nagy influenzajárványok kapcsán a fokozott koc­kázat számos intézményben nem kapott megfelelő hangsúlyt. Pedig a beoltottak aránya és a betegségből adódó halálozás csökkenése közötti korreláció éppen az A/H3N2 vírustörzs esetében a legszorosabb, amely a legsúlyosabb influenzaesetekért felelős. A szerzők ezért kiemelik, hogy az ápolási otthonokban élők számára alapve­tő fontossággal bír az információk átadása a betegség szezonális variabilitásáról, il­letve térbeli és időbeli megoszlásáról. Az egészségügyi dolgozók és a látogatók így tisztában lehetnek a bentlakókat fenyege­tő veszélyekkel, megkereshetik a megfelelő kontroll és prevenció lehetőségét.

A várandós nők esetében ugyancsak nagy az influenzával összefüggő szövőd­mények előfordulásának esélye, ezért az egyesült államokbeli Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP) 1990 óta javasolja számukra a védőoltás beadását. A megfelelő arányok elérését nehezíti, hogy a várandósok kevés ismerettel rendelkeznek a veszélyekről. Egy olaszországi kérdőíves vizsgálat tapasztalatai szerint bár a megkér­dezettek 68,9%-a tisztában van azzal, hogy az influenza erősen fertőző betegség, több mint egyharmaduk úgy véli, hogy a váran­dósok sincsenek nagyobb veszélyben, mint az átlagpopuláció tagjai. Mindössze 5,8%-uk hallott már arról, hogy a második és harma­dik trimeszterben védőoltás javasolt, és csak 14,2%-uk tartja biztonságosnak a vakcinát a terhesség alatt is. A megkérdezettek keve­sebb mint 1%-ának ajánlották fel a védőoltás lehetőségét a terhesség alatt, de azt végül egyikük sem kapta meg.

Egy több mint 700 000 terhességet fel­ölelő retrospektív kohorszvizsgálat adatai alapján a vakcináció aránya a várandósok kö­rében 2002 és 2012 között 8,8%-ról 50,9%-ra emelkedett, részben az ACIP influenza elleni védőoltásra vonatkozó 2004-es ajánlásának köszönhetően. Az eredmények azonban még így is messze elmaradnak a Healthy People 2020 célkitűzéseitől, melyben 80%-os arány elérése szerepel. A terhesség alatti vakcináció szignifikáns prediktorának találták az idősebb életkort; a megelőző szezonban végzett vakcinációt; a terhességhez társuló nagy koc­kázatú egyéb kórállapotot; a 2004–2005-ös és a 2008–2009-es szezonban zajlott terhessé­geket; azt, ha az influenzaszezon a terhesség első trimeszterét követően zajlott; illetve ha a terhesség ideje nagyobb átfedést mutatott az influenzaszezonnal.

Egy spanyol vizsgálatban az influenza elleni védőoltás arányát mérték fel krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szen­vedők körében. A beoltottak aránya összes­ségében 62,7%-nak adódott, de lényegesen alacsonyabb volt ez az arány a legrosszabb FEV1-értékkel rendelkezők alcsoportjában (52,0%). A helyzet annak ellenére messze elmarad a kívánatostól, hogy a vakcináció statisztikailag szignifikánsan védte az oltot­takat a súlyos exacerbációkkal és az emiatt szükséges kórházi felvételekkel szemben – és emellett az összegzett mortalitást is csökken­tette, de nem szignifikáns mértékben.

A fenti adatok ismét rávilágítanak arra, mekkora felelősség hárul az egészségügyi dolgozókra, hogy a vizitek alkalmával meg­győződjenek a vakcinációs státusról és kü­lönösen a nagy kockázatú csoportok tagjai számára felajánlják az influenza elleni védő­oltás lehetőségét.

Felhasznált irodalom:
1. Lu PJ, et al. Uptake of influenza vaccination and missed opportunities among adults with high-risk conditions, Uni­ted States, 2013. Am J Med 2015. november 6. PII: S0002-9343(15)01036-0. DOI: 10.1016/j.amjmed.2015.10.031 [előzetes elektronikus közlés]
2. Gaspard P, et al. Influenza prevention in nursing homes: Great significance of seasonal variability and spatio-temporal pattern. Presse Med 2015;44(10):e311-9. DOI: 10.1016/j.lpm.2015.04.041
3. Pop-Vicas A, et al. Estimating the effect of influenza vaccination on nursing home residents’ morbidity and mortality. J Am Geriatr Soc 2015;63(9):1798−1804. DOI: 10.1111/jgs.13617 [előzetes elektronikus közlés]
4. Maurici M, et al. Knowledge and attitude of pregnant women toward flu vaccination: A cross-sectional survey. J Matern Fetal Neonatal Med 2015;:1−15 [előzetes elekt­ronikus közlés]
5. Groom HC, et al. Influenza vaccination during pregnancy: Influenza seasons 2002−2012, Vaccine Safety Datalink. Am J Prev Med 2015. október 30. PII: S0749-3797(15)00505-X. DOI: 10.1016/j.amepre.2015.08.017 [előzetes elektronikus közlés]
6. Garrastazu R, et al. Prevalence of influenza vaccination in chronic obstructive pulmonary disease patients and impact on the risk of severe exacerbations. Arch Bronconeumol 2015. október 29. PII: S0300-2896(15)00354-3. DOI: 10.1016/j. arbres.2015.09.001 [előzetes elektronikus közlés]

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.