A tüdőrák hazánkban és a világon vezető daganatos halálok. Sokáig csak kemoterápiás kezelési lehetőségünk volt. A 2005-ös év áttörést hozott a nem kissejtes tüdőrák célzott kezelésében az EGFR-TKI-k megjelenésével. 

A folyadékbiopsziás vizsgálat (liquid biopsy, LB) során folyékony halmaz­állapotú minták feldolgozására nyílik lehetőség, melynek során bizonyos sejttípusok (a vér alakos elemein kívül pl. keringő tumorsejtek) vagy szabad nukleinsav mutathatók ki. 

Egy fázis III vizsgálat során a közvetlen vetélytársaknál sokkal jobb, majdnem kétszeres progressziómentes túlélést mutatott tüdőrákban az ozimertinib.

Az FDA hatásossága miatt gyorsított eljárással törzskönyvezi a crizotinib rezisztens, anaplasztikus lymphoma kináz pozitív (ALK+) áttétes nem kissejtes tüdőrákos betegek kezelésére az ARIAD cég AP26113 jelű szerét.

Az utóbbi években számos klinikai vizsgálat zárult annak hangsúlyozásával, hogy a gyógyszerfejlesztések felgyorsításához mennyire fontos a megfelelő betegkiválasztás. A vemurafenib például – egy kis molekulatömegű vegyület, mely a szerin-treonin kináz B RAF mutáns formáját (V600E) blokkolja, mely a melanomák akár 50%-ában is jelen lehet – jelentős klinikai hatásosságot mutatott olyan melanomák esetében, melyek ilyen mutációkat tartalmaznak.

Az epidermális növekedési faktor receptora (EGFR) által vezérelt jelátvitel központi szerepet játszik az NSCLC és más tumorok proliferációjának, túlélésének és differenciálódásának szabályozásában. 

Az epidermális növekedési faktor receptora (EGFR) által vezérelt jelátvitel központi szerepet játszik az NSCLC és más tumorok proliferációjának, túlélésének és differenciálódásának szabályozásában. Az EGFR tirozin-kináz doménjét gátló erlotinib és gefitinib személyre szabott alkalmazása klinikailag nagy jelentőséggel bír. Más támadáspontokon ható célzott szerek klinikai kipróbálása is folyamatban van. Bár a daganatok idővel rezisztenssé válnak a célzott szerekkel szemben, kezdenek feltárulni a rezisztencia molekuláris mechanizmusai és leküzdésének lehetőségei. A személyre szabott terápiák fejlesztésében egyre inkább előtérbe kerül a molekuláris képalkotás.

Kulcsszavak: bevacizumab, célzott daganatellenes kezelés, EGFR, EML4-ALK, erlotinib, gefitinib, molekuláris képalkotás, monoklonális antitestek, nem kissejtes tüdőrák, tirozinkináz-gátlók, VEGF