A klinikusok egyik legnehezebb feladata a vizsgálatokból származó bizo­nyítékok alkalmazása a rendelésen megjelenő betegekre. Ezt a problémát jelzi az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) kongresszusának legnagyobb érdeklődéssel kísért előadása, melynek során a FRAIL-AF vizsgálat meglepő és váratlan eredményeit ismertették. Azt, hogy a K-vitamin-antagonisták (VKA) szedése mellett jól funkcionáló, idős pitvarfibrilláló betegeket át kell-e állítani közvetlen hatású orális antikoagulánsokra (DOAC).

Egy új antitest a B és T limfocita attenuátoron keresztül lehet képes az immunrendszer káros aktivitásának csökkentésére autoimmun kórképekben.

Az amerikai Ludwig Cancer Research intézet kutatói két olyan cikket is kö­zöltek a Cell folyóiratban, amelyek a neutrofilek szerepével foglalkoztak. Korábbi ismereteink szerint amennyiben ezek az immunsejtek a tumorok mikrokörnyezetében nagy számban fordulnak elő, az rendszerint igen rossz prognózist jelent, ám a mostani kutatások szerint a neutrofilek igen fontos szerepet játszhatnak a daganatos betegségek immunterápiájában.

A nagy reményekkel és felfokozott piaci várakozásokkal piacra dobott Alzheimer-kór elleni készítmény, az Aduhelm (adukanumab) első pár hónapja nem egészen úgy alakult, ahogy azt az elemzők várták.

Az FDA 2003 óta először engedélyezett új Alzheimer-kór kezelésére alkalmas készítményt (Aduhelm, adukanumab), mely első gyógyszerként a betegség elleni küzdelemben nem tüneti kezelést nyújt, hanem a betegség egyik alapvető okát kezeli.

Preklinikai eredmények szerint az Alzheimer-kór kezelésére fejlesztett HAE-4 antitest igen kedvező biztonságossági profilt mutatott – jobbat, mint az USA-ban talán már a nyáron piacra kerülő adukanumab.

A fázis III EMERGE és ENGAGE illetve a fázis I/b PRIME vizsgálatok eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló adukanumabot (aducanumab).

Az elmúlt években több tanulmány vizsgálta diabeteses, pitvarfibrilláló betegek körében az új típusú antikoagulánsokkal (NOAC) történő véralvadásgátlásnak a stroke és a szisztémás embolisatio megelőzésére kifejtett hatását. A III. fázisú vizsgálatok utóanalízisei és a való élet vizsgá­latok eredményei egyaránt alátámasztják a NOAC-ok, köztük a rivaroxaban hatásosságát és biztonságosságát diabetes és pitvarfibrilláció eseteiben is.

A pitvarfibrillációval kapcsolatos fokozott morbiditási és mortalitási ri­zikó hátterében kiemelkedő szerepet játszanak a ritmuszavar előidézte thrombemboliás események. 

A pitvarfibrilláció a klinikai jelentőséggel bíró arrhythmiák közül a leg­gyakrabban fordul elő és a prevalenciája a népesség öregedésével nő. Bár nem életveszélyes ritmuszavar, a morbiditást és mortalitást jelentősen befolyásolja, szívelégtelenséget okozhat, és markere egy organikus beteg­ségnek még akkor is, ha ezt bizonyítani nem tudjuk.