A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A felső gasztrointesztinális traktusból származó akut vérzés kórházi ellátást igénylő életveszélyes állapot. A varix és nem varix eredetű akut vérzések ellátása több szakma összefogását igényli. A komplex ellátási program fel­öleli a keringést stabilizáló sürgősségi ellátást, a szakszerű transzfundálást, a savszekréció-gátló és vazoaktív farmakológiai terápiát, az endoszkópos diagnosztikát és kezelést, továbbá esetenként az invazív radiológiai és a sebészeti beavatkozást is.

A COVID-19 betegség akut fázisán túl, az infekciós tüneteket megelőzően és azokat követően korai és késői neurológiai tünetek megjelenésére kell számítanunk. Az akut szakban valószínűleg direkt gyulladásos és auto­immun folyamatok, míg a korán (hetekkel később) és későn (hónapokkal, akár évekkel később) megjelenő neurológiai tünetek hátterében para- és posztinfekciós mechanizmusok játszanak szerepet. A COVID-19-et kísérő neurológiai tünetek felismerése és értelmezése azok további gondos kli­nikai megfigyelésén, a betegek követésén és a majdani epidemiológiai vizsgálatok eredményein múlik.

A kötőhártya felőli fertőződés lehetőségével számolnunk kell, ezért a sze­mészeti vizsgálatokban részt vevőknek különleges figyelmet kell fordíta­niuk a személyes védelmükre, illetve a páciensek védelmére. A szájmasz­kon kívül a plasztik védőpajzs használata a réslámpás vizsgálatok során, valamint a védőszemüvegek alkalmazása továbbra is indokolt és kötelező. Ezt a tényt a más szakmákban dolgozóknak is figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a sürgősségi és az intenzív ellátást nyújtó orvosok, ápoló személyzet tisztában legyenek a COVID-19 intenzív terápiája alatt potenciálisan fellépő szemészeti tünetekkel, azok ellátásával, elkerülésük lehetőségével.

Az amerikai CDC frissítette a különböző kísérőbetegségekkel rendelkező személyek koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatos, előzetesen kiadott ajánlásait.

Az izomgyengeség oka sokszor nehezen azonosítható. Ha a valódi izomgyengeséget elkülönítettük a fáradtságérzéstől és a fájdalommal összefüggő motoros zavaroktól, neurológiai, reumatológiai, endokrin, genetikai és fertőzéses kórképek, gyógyszer- vagy toxinhatással összefüggő okok jönnek szóba. Időskori tünetegyüttes az esendőség és a harántcsíkolt izmok megfogyatkozása. 

A Deutsche Gesellschaft für Gastroenterologie, Verdauungs- und Stoff­wechselkrankheiten (DGVS) gasztrointesztinális vérzéssel foglalkozó új S2K irányelve a vérzés gyanújától az optimális endoszkópos kezelésen át a vérzés kiújulásának megelőzéséig ajánlásokat ad a tennivalókkal kapcso­latban. Nagy figyelmet fordítottak az ajánlások klinikai megvalósíthatósá­gára és egyszerűségére, megkönnyítendő az orvosok számára a döntést és a betegek gondozását a klinikai lefolyás alatt.

A fertőzések elleni küzdelemben a vé­dőoltásoknak egyre jelentősebb szerepük van. A feketehimlő eradikációja sikertörténet, és ennek jelentőségét nap­jainkra már senki sem vitatja. Az Egész­ségügyi Világszervezet a járványos gyer­mekbénulás eradikációján túl a B vírus okozta hepatitisz eradikációját is célul tűzte ki. A fertőző betegségek azonban nem tűnnek el. Az elmúlt években az Ebo­la-vírus és a Zika-vírus okozta járványok kapták a legtöbb figyelmet, és máris meg­fogalmazódott az igény a védőoltásokkal történő megelőzésre.

Az immunmediált neuropátiák a hasonló patomechanizmus alapján al­kothatnak közös csoportot. Bár klinikai megjelenésükben is vannak meg­egyező jellegzetességek, a fenotípus alapján sokszínű, heterogén beteg­csoportról van szó. A mielőbbi pontos diagnosztika, a speciális alcsoportok helyes felismerése alapvetően meghatározza a prognózist. Csak az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének megőrzését.

A cikk a Guillain–Barré-szindróma nem típusosan lezajló esetét mutatja be, amely elsősorban kétoldali arcidegbénulásban és fokozott ínreflexekben nyilvánult meg, végtaggyengeség tünetei nélkül. Az intravénásan alkalma­zott immunglobulin-kezelésre a nőbeteg jól reagált.