Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánk­ban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tár­háza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és szá­mos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.

Jelenleg viszonylag kevés adat áll a klinikus rendelkezésére, amikor vá­lasztani kíván a direkt orális alvadásgátlók között pitvarfibrillációval élő betegének stroke-prevenciója céljából. Jelen vizsgálat ehhez a döntéshez kíván újabb információkkal szolgálni hosszabb távú utánkövetés alapján. Az adatok összegzése során olyan különbségek mutatkoztak a rivaroxaban javára, melyek a korábbi, rövidebb utánkövetést alkalmazó vizsgálatokban nem mutatkoztak meg. A halálozásban és az ischaemiás stroke előfordulá­sában megfigyelt különbségek életkorfüggőnek bizonyultak.

Az Európai Járványügyi Központ modellje szerint egy vagy két hónapon belül a Kraken (XBB.1.5) omikron alvariáns lehet a leggyakrabban fertőző COVID-variáns Európában.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a nivolumab és ipilimumab kombinált alkalmazását a nem reszekálható rosszindulatú mellhártyadaganat (mezotelióma) elsővonalbeli kezelésére.

Az Európai Bizottság törzskönyvezte a fedratinib hatóanyag tartalmú készítményt olyan mielofibrózisban szenvedő felnőttek részére, akik betegségét újonnan diagnosztizálták vagy akik már korábban részesültek kezelésben.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tájékoztatása szerint az AstraZeneca COVID oltása nem növeli a thrombózis kockázatát.

2020-ban Nobel-díjjal jutalmazták a génszerkesztő eszközként használható bakteriális immunrendszer, a CRISPR-Cas működési mechanizmusának megismerését, most a CRISPR-Cas gének evolúcióját tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport.

Az amerikai jóváhagyási folyamat megkezdését követően a Pfizer-BioNTech és a Moderna Európában is beadta engedélykérelmét.

Aki be akarja tartani a WHO-főigazgató ajánlását – tesztelni, tesztelni, tesztelni – az már a világ számos helyén az otthonába is rendelhet a SARS-CoV-2 elleni antitesteket kimutató gyorstesztet.