Egy új megfigyeléses vizsgálat "mérhető", bár korlátozott mértékű kognitív hanyatlást talált a COVID-19 tartós tüneteivel küzdő embereknél.

Finn kutatók 13 olyan kromoszómarégiót azonosítottak, amelyek a terhességi diabétesszel hozhatók összefüggésbe.

A hosszú Covid majdnem kétszer annyi nőt érint, mint férfit: a nők 6,6%-a, míg a férfiak 4%-a számolt be hosszú Covidról - derült ki az amerikai Népszámlálási Hivatal nemrégiben végzett felméréséből.

A mitokondriumok energiatermelő képességének romlása állhat a poszt-COVID tünetként jelentkező krónikus kimerültségérzet hátterében.

A koronavírusok családjába tartozó OC43 vírus okozta közönséges nátha hajlamosíthat arra, hogy SARS-CoV-2 fertőzés után hosszú COVID betegség alakul ki.

A Nature egyik, hétfőn megjelent tanulmánya szerint a hosszú COVID-ban szenvedő emberek vérében specifikus biomarkerek mutathatóak ki.

Jelentős változások mutathatók ki a poszt-COVID szindrómában szenvedő betegek vérplazmájában, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a neurológiai és kardiometabolikus diszfunkciókhoz.

Brazil kutatók szerint a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje a TLR4 receptoron keresztül képes gyulladásos folyamatok előidézésére, így memóriazavarok kiváltására.

A korai kutatások szerint még a COVID-19 enyhe esetei is befolyásolhatják az agy működését és szerkezetét.

A The Lancet új preprint tanulmánya szerint a metformin – különösen a SARS-CoV-2 fertőzés korai szakaszában szedve – szerepet játszik a long-COVID megelőzésében