Bár a hirtelen csecsemőhalál szindrómával igen sokat foglalkozunk, kevéssé ismert, és szerencsére kevéssé gyakori a kisgyermekkorban 1-4 éves kor között bekövetkező hirtelen halál.

A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

A közleményben olyan mobilalkalmazásról lesz szó, melynek használa­tával a depressziós ember a hangulatának és alvásának alakulását tudja követni. Egy fejlesztés alatt álló másik alkalmazás képes diagnosztizálni a depressziót! Bemutatok epilepsziában szenvedő betegek hasznára váló valódi mhealth eszközöket is.

A Dél-Illiniosi Egyetem kutatói december 3-án arról számoltak be, hogy az újonnan vizsgált két szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) antidepresszáns nem előzte meg olyan jó hatásfokkal a váratlanul fellépő, hirtelen epilepsziás halál (SUDEP, Sudden Unexpected Death in EPilepsy) kockázatát, mint a korábban vizsgált fluoxetin.

A hirtelen tudatvesztést egyaránt okozhatja syncope és epilepsziás roham. Kapcsolat állhat fenn a szív és az agy ioncsatorna-működési zavarai között. A cikk az epilepsziás rohamok kardiális hatásait, az epilepszia és a szívbetegségek lehetséges patogenetikai összefüggéseit tekinti át.