A noninvazív képalkotó vizsgálatok között egyre több szakmai irányelv hangsúlyozza a kardiovaszkuláris MRI potenciális szerepét. A vizsgálatok az „MR-biztos“ implantátumok terjedésével, illetve újabban bevezetett vizsgálati technikákkal már akár súlyos állapotú betegek esetében is biz­tonságosan elvégezhetők. A cikkben konkrét eseteken keresztül mutatunk rá a kardiális MRI diagnosztikai jelentőségére.

A tranziens globális amnesia (TGA) egy akár 24 órán át fennálló klinikai szindróma, melynek jellegzetes tünete az anterográd amnesia, enyhe retrográd amnesia és zavartság. A többnyire 50 éves kor felett jelentkező TGA nyomán időleges zavar áll be a rövid távú emlékezetben. A gyakor­latban általában az látjuk, hogy a beteg időben tájékozatlan, és gyakran ismétlődően rákérdez a nap eseményeire. A klinikai képet hányás, fejfájás, homályos látás és hányinger is színesítheti. Sok esetben szerepel kiváltó tényezőként testileg vagy lelkileg különösen megterhelő esemény, többek között emocionális stressz, nagyfokú fizikai kimerültség, extrém környezeti körülmények, magaslati tartózkodás, Valsalva-manőver, akut betegség vagy szexuális érintkezés.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Egy nemrég napvilágot látott esettanulmány azt mutatja be, hogy a stressz kardiomiopátia egyik okozati tényezője lehet a Clostridium difficile fertőzés.

A stressz-kardiomiopátia, más néven takotsubo kardiomiopátia átmeneti bal kamrai diszfunkcióval és típusosan csúcsi falmozgászavarral járó kórkép, mely elsősorban idős nőket érint, kiváltó tényezője bármely emocionális vagy fizikai stresszhelyzet lehet. Az utóbbi évek nagy esetszámú nemzet­közi regiszterei nagymértékben hozzájárulhatnak a betegség pontosabb megértéséhez.

Nem csak a bánat, gyász vagy a félelem, hanem az intenzív pozitív érzelmek is szívelégtelenséget válthatnak ki.

Szótárilag a stressz feszültséget, behatást jelent, ami tovább alakulhat a kedvezőtlen effektus, a distressz irányába. Általánosságban a stressz „megterhelés” értelemben használatos, és hatása súlyos betegségekhez, halálhoz is vezethet.

A szívbetegek gyakran pszichés társbetegségekben is szenvednek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőségüket. A pszichés zavarok a szívbetegségek kialakulását és lefolyását is hátrányosan érinthetik. A de­presszió, a félelem és szorongás, továbbá a poszttraumás stressz szindróma gyakori előfordulása ebben a betegcsoportban növelheti a hospitalizációs, a morbiditási és a mortalitási rátát. Rendkívül fontos a pszichés zavarok idő­ben történő felismerése és kezelése. A pszichokardiológia a szívbetegségek és a pszichés elváltozások kapcsolatával és az ezekre ható pszichoszociális tényezőkkel foglalkozik.

A hipertrófiás kardiomiopátia a szív leggyakoribb örökletes megbetegedése. Jel­lemző klinikai tünetek: angina pectoris, diszpnoé, szinkópe, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció. A kedvezőtlen lefolyás és a kockázati tényezők felderítésére az EKG és az echokardiográfia mellett rutinszerűen végzendő a Holter-EKG és az ergospirometria. A kardiális MRI további segítség a hirtelen szívhalál kockázatának felméré­séhez és az ICD-beültetés indikálásához. A konzervatív kezelés fő eszközei a béta-blokkolók, a közeljövőben új gyógyszerek megjelenése várható. A kiáramlási pálya tünetekkel járó obstrukciója esetén hasznos lehet a sebészi miektómia vagy az eta­nol injekcióval történő katéteres septum-abláció.