Az FDA vészhelyzeti felhasználási engedélyt adott a baricitinib-remdesivir kombinációra súlyos COVID-19 fertőzés kezelésére.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a krónikus limfocitás leukémia kezelésére szolgáló Calquence (acalabrutinib) készítményt.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2020 július 20-23-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

BEVEZETÉS
A 2008-as WHO-klasszifikáció szerint a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) egy olyan alacsony malignitású lymphoma, ahol a perifériás vérben a klonális (CD5-, CD19-, dimCD20-, CD23-pozitív) lymphocyták száma meghaladja az 5000/μl-t. Korai stádiumú CLL esetében, kezelési indikáció hiányában a figyelő várakozás („watch and wait”) az elfogadott álláspont. A kezelést igénylő betegek kimenetele sokat javult az immunkemoterápia és az új, molekulárisan célzott szerek bevezetésével. Az összefoglaló iránymutatást ad a CLL-es betegek ellátását illetően.

A klórambucil-obinutuzumab kombinált kemoterápiás kezeléssel szembeni összehasonlító vizsgálatban jó eredményeket mutatott az AstraZeneca krónikus limfocitás leukémia elleni készítménye, a Calquence (acalabrutinib).

Az acalabrutinib hatékony és biztonságos kezelés lehet relabáló vagy refrakter köpenysejtes lymphoma esetén.

BEVEZETÉS
A Waldenström macroglobulinaemia ritka, gyógyíthatatlan limfoproliferatív betegség, amely a csontvelőben és más szövetekben az IgM-termelő limfoplazmacitoid tumorsejtek megjelenésével jár. A MYD88 génben felfedezett visszatérő, a Waldenström macroglobulinaemiában szenvedő betegek mintegy 90%-ában kimutatható L265P pontmutáció és a MYD88 közvetítette jelátvitel jobb biológiai megismerése új, a szignálútvonalat célzó új terápiák lehetőségével kecsegtet.

Amerikai kutatók a diffúz, nagy B-sejtes lymphoma négy genetikai alcsoportját határozták meg, melyek alapján már érthető, hogy a betegek különféleképp reagálnak a kezelésekre.

Összefoglalás
A köpenysejtes lymphoma (MCL) egy heterogén betegség, így a terápiás lehetőségeket számos betegség, illetve betegspecifikus tényező határozza meg. Jelen összefoglaló ismerteti a terápiás lehetőségek legfontosabb ismérveit, illetve az újabb gyógyszereket. Számos prognosztikai markert, a minimális reziduális betegséget (MRD) és toxicitási mutatót ma is alkalmaznak már vizsgálatokban, de a közeli jövőben ezek a klinikai rutin részeként a terápiás stratégia elbírálásának részévé válhatnak.

BEVEZETÉS
Az elmúlt években a B-sejt-receptorhoz (BCR) kapcsolt intracelluláris jelátvitel befolyásolása fontos célpontnak bizonyult több non-Hodgkin lymphoma, így a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelésében is. Két intracelluláris kinázinhibitort (KI), az idelalisibet (foszfatidilinozitol-3-kináz-inhibitor), és az ibrutinibet (Bruton kináz-inhibitor) egyre elterjedtebben használnak a klinikai gyakorlatban. Számos kérdés merül fel, az eddigi adatok pedig korlátozottak a két KI optimális alkalmazásával és a kezelés felfüggesztésének következményeivel, illetve a kezelésváltást követően várható terápiás eredményekkel kapcsolatban. Nincs egyértelmű ajánlás, hogy melyik szert válasszuk elsőként, sokszor ezt az egyes szerek ismert mellékhatás-jellemzői, vagy a kezelőorvos preferenciája határozza meg. Nincsenek adatok arról sem, hogy van-e terápiás haszna az egyik típusú KI kezelésről átváltani egy másikra.

A fentiek miatt szükséges, hogy a KI kezelésben részesülő CLL-es betegek adatait összesítsük.