A jóga és a kognitív viselkedési terápia 60 év fölöttieknél hosszú távon csökkenti az álmatlanságot és a súlyos aggódást.

Európában a Jardiance^® (empagliflozin) az első és jelenleg egyetlen enge­délyezett készítmény a tünetes krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek kezelésére, az ejekciós frakciótól függetlenül.

A generalizált szorongásos zavar hátterében a szív és az agykéreg között abnormális kapcsolat igazolódott.

Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

A köhögés az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a szülők orvoshoz viszik a gyermeket. Bár a téma irodalma bőséges, mégis indokolt, hogy újra és újra beszéljünk róla, mivel feltehetően a köhögés miatt fogy a legtöbb vény nélküli szer a gyógyszertárakban, és számos – sajnos felesleges – vizsgálat is történik miatta. Az esetek túlnyomó többségében banális felső légúti vírusfertőzésről van szó, de a köhögés súlyos, akár életet veszélyeztető betegség tünete is lehet. Kétségkívül a „nem súlyos”, de elhúzódó köhögés is jelentősen befolyásolhatja a gyermek életminőségét: szignifikánsan ronthatja az alvását, iskolai teljesítményét vagy nappali aktivitását. Emiatt a köhögés az egész család életét érinti, a kialvatlanság miatti fáradtságot és a gyermek állapota miatti aggódást tovább tetézik a rokonok vagy pedagógusok nyomasztó „jó tanácsai”. Nem könnyű a türelmüket vesztett szülők, köhögős gyermekek tömegéből kiemelni azokat, akiknél komoly betegségre kell gyanakodnunk. Jelen – gyakorlati szemléletű – összeállítás ebben a témában kíván segítséget nyújtani.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Az 1-es típusú diabéteszes gyermekek kortársaikhoz hasonló életminőséggel és fizikai aktivitással rendelkeznek, de a motoros képességeikben lemaradás tapasztalható. A glikémiás kontroll a kardiorespiratorikus fittséggel mutat összefüggést.

A túlzott féltés, a szülői és nagyszülői aggódás egyik fókuszpontja az alsó végtag, elsősorban a láb boltozatos szerkezete. A gyakran téves szülői panasz oka abból adódik, hogy a gyermekláb kinézete alapvetően különbözik a felnőtt kifejlett lábétól, ezért gyakran lúdtalpasként könyvelik el az egyébként megfelelően fejlődő gyermeket is.

A 47 éves nőbeteg 3 éve áll gondozónkban kezelés alatt. Szomatikus előzményéből többszörös lumbális porckorongsérv emelendő ki, mely miatt kialakult állandó fájdalma nagyban hozzájárult pszichés dekompenzálódásához.