Az agydaganatok komplex neuroonkológiai kezelésében az új gyógyszeres és sugárterápiás lehetőségek mellett továbbra is alapvető szerepe van a daganatok műtéti eltávolításának. Az agydaganatok maximális, biztonságos sebészi reszekciója benignus tumorok esetén teljes gyógyulást eredményezhet, míg malignus daganatok esetén a térszűkület megszünte­tésével, a betegek neurológiai állapotának javításával lehe­tőséget ad a pontos, napjainkban már molekuláris szintű szövettani diagnózis birtokában az adjuváns onkoterápiára. Az idegsebészeti műtétet, sőt már a műtéti tervezést övező technikai és a társszakmák szorosabb bevonásával kialakult szakmai környezet az elmúlt évtizedek technikai innovációinak köszönhetően jelentősen megújult. Mindez lehetőséget nyújt a biztonságosabb, az életminőséget minél jobban megőrző beavatkozásokra, illetve korábban akár inoperábilisnak tartott daganatok biztonságos eltávolítására is. Dolgozatunkban az agydaganatműtétek stratégiai ismertetésén túl bemutatjuk az agyi daganatsebészet legfontosabb technikai innovációit, vala­mint a leggyakoribb daganattípusok (gliómák, meningeómák, agyidegtumorok és metasztázisok) kezelésében használatos sebészi alapelveket. Az agyalapi tumorok komplex sebészi ellátását, a hipofízis sebészetét, valamint a neuroendoszkópos műtéteket és gyermekkori daganatokat a különszám más közleményei részletezik. Magy Onkol 68:13-25, 2024

A sclerosis multiplex (SM) betegek körében gyakran fordulnak elő különböző eredetű fájdalmak, amelyek nemcsak rontják a páciensek életminőségét, hanem sokszor terápiás kihívást is jelentenek. Ilyenek a neuropathiás eredetű fájdalom szindrómák is, többek között a Lhermitte-jel, a látóideg-gyulladás, a tartós neuropathiás fájdalom és a trigeminus neuralgia (TN) is. 

Egy 35 éves beteg azzal a panasszal fordult orvoshoz, hogy 2 hónapja mindkét szemére homályosan lát, illetve 2 héttel korábban bőrkiütések jelentek meg a törzsén. Gyógyszerszedésről nem tett említést. Négy hónappal korábban néhány napig influenzaszerű tüneteket tapasztalt.

A ferde fejtartás gyakran ortopédiai problémaként jelentkezik, sok eset­ben azonban a tünet valójában szemészeti eltérés miatt alakul ki. A ferde fejtartás célja gyakran a binokuláris látás elérése, a kettőslátás mértékének csökkentése. A szemészeti háttér időben történő felismerése alapvető fon­tosságú a páciens kezelése szempontjából.

Mivel a szívelégtelenség a leggyakoribb halálozási ok, számos próbál­kozás zajlik olyan noninvazív marker keresésére, ami a dekompenzációt időben jelzi előre. A CardioMEMS invazív módszere mellett immár létezik a telemedicina és a HearO applikáció noninvazív módszere is. Az itt használt biomarker a beszédanalízis. Nagyon-nagyon jól működik az algoritmus. Ezt mutatom be.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

Az izomgyengeség oka sokszor nehezen azonosítható. Ha a valódi izomgyengeséget elkülönítettük a fáradtságérzéstől és a fájdalommal összefüggő motoros zavaroktól, neurológiai, reumatológiai, endokrin, genetikai és fertőzéses kórképek, gyógyszer- vagy toxinhatással összefüggő okok jönnek szóba. Időskori tünetegyüttes az esendőség és a harántcsíkolt izmok megfogyatkozása. 

A British Journal of Cancer-ben online megjelent tanulmányban igazolták, hogy a korai fej-nyaki laphámrák kimutatása a kilehelt levegőből is lehetséges, az eljárás nem invazív, praktikus és pontos.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis fertőzés profilaxisára szolgáló MenQuadfi oltóanyagot.