A JAMA Psychiatry-ban megjelent tanulmány szerint a benzodiazepinek a terhesség korai szakaszában növelhetik a vetélés kockázatát.

A Covid-19 betegek kezelésekor -miközben persze az életük megóvása az elsődleges cél- számolni kell az alkalmazott és a beteg által szedett gyógyszerek között fellépő kölcsönhatásokkal.

Új számítások ismételten igazolták, hogy a gyógyszerek az Egyesült Államokban a legdrágábbak, áruk átlagosan a globális átlagárak háromszorosára rúg.

Kanadában új irányelveket dolgoznak ki az idősebb korosztály gyógyszerszedésének lehetőség szerinti csökkentésére.

Az ubrogepant az ACHIEVE I kódnevű fázis 3, randomizált, kontrollált vizsgálatban csökkentette a fájdalmat és megszüntette a migrén melléktüneteit.

A bemutatott vizsgálatban DSM-IV szerint diagnosztizált 2276 szkizofréniában szenvedő járóbetegnél hat hónapig tartó, második generációs antipszichotikummal történt kezelés során bekövetkező állapotváltozást követték, különös tekintettel a kísérő affektív tünetekre. Az állapot sú­lyosságát és a javulást a Clinical Global Impression Scale súlyosság (CGI-S) és javulás (CGI-I) skálán mérték, míg a depressziós tünetek megítélésére a Raskin-skálát alkalmazták. A vizsgálat kezdetén a betegek több mint egyharmada mutatott egyértelműen depressziós tüneteket (36,7%), és közöttük arányaiban jelentősen több volt a közepesnél súlyosabb állapo­tú szkizofréniában szenvedők száma, összehasonlítva a nem depressziós szkizofrén csoporttal (19,8% vs. 12,2%). A hat hónapos, multicentrikus, követéses, beavatkozással nem járó vizsgálat során a második generációs szerek egyaránt szignifikánsan javították a szkizofrén betegek általános klinikai állapotát és a depressziós tüneteket.

A benzodiazepinek rövid távú szorongásoldó és alvás segítő alkalmazása általában hatékony és biztonságos, azonban hosszú távú használatuk nem javasolt, mert mind mellékhatásként, mind a tartós alkalmazás abbahagyásakor megvonási tünetként súlyos problémák és panaszok jelentkezhetnek. 

Ha valaki rendszeresen és mértéktelenül fogyaszt alkoholt, majd hirtelen abba­hagyja az ivást, kínzó elvonási tünetek lépnek fel az utolsó pohár ital elfogyasztá­sát követő napon. Az alkoholtól orvosi felügyelet mellett, gyógyszerek segítségé­vel egy hét alatt megtisztulhat a beteg, de ahhoz, hogy végleg megszabaduljon tőle, további erőfeszítéseket is kell tennie.

Ha az alkoholfüggő beteg hirtelen abbahagyja az alkoholfogyasztást, alkoholelvonási szindróma alakulhat ki, az első tünetek (tremor, izgatottság, hallucinációk, álmatlanság stb.) 6–24 órával az utolsó alkoholfogyasztás után lépnek fel. Enyhe vagy mérsékelt tünetek esetén ambulánsan történhet a kezelés, benzodiazepin adásával. 

Az alkoholfogyasztás csökkentése mint terápiás lehetőség tágabb mozgásteret biztosít orvos és betege részére, sokak számára utat nyithat a terápia felé. Ha a páciens aktívan részt vesz a kezelés céljának meghatározásában, valószínűbb a hosszú távú eredményesség és sokkal gyakrabban sikerül elérni a célt.