Az MIT kutatói több olyan mechanizmust is feltártak, amely segíthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. 

A neurodegeneratív betegségekben szerepet játszó patogén fehérjék kialakulása akadályozható meg egy új felfedezés eredményeinek alkalmazásával. 

Az agy általános egészségi állapota, különösen a kisereket érintő betegségek jelenléte erősebb prediktora az Alzheimer-kórral járó demencia kialakulásának, mint az amiloid-béta terhelés mértéke.

Új kutatási eredmények szerint az agyban kialakuló gyulladás mértéke a meghatározó az Alzheimer-kór neuropszichiátriai tüneteinek, a szorongásnak, agitáltságnak és depressziónak a kialakulásában.

Német kutatók kétirányú kapcsolatot fedeztek fel a lipid-anyagcsere és az amiloid-béta termelődése között.

Feltárták, miért hasznos a testmozgás az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. Az új felfedezés egyben innovatív terápiák fejlesztése felé is megnyithatja az utat.

A fázis 3 vizsgálat eredményei alapján a szolubilis/monomer béta-amyloidot megkötő monoklonális antitest, a solanezumab nem hatékonyabb a placebónál a preklinikai Alzheimer kór progressziójának lassításában.

Az Alzheimer-kór (AD) korai stádiumában lévő idősek csak kis hányada számára hasznosak az újonnan engedélyezett antiamiloid-gyógyszerek.

Kínai kutatóknak egyelőre állati modellekben egy ioncsatorna-fehérje és kináz adagolásával sikerült visszafordítani az amiloid-béta lerakódást Alzheimer-kórban.

Az MIT kutatói új gyógyszercélpontot találtak a tau-fibrillumok összetapadásának megakadályozására.