A 2-es típusú diabeteses betegek esetében az atheroscleroticus érbetegségek gyakrabban jelentkeznek, súlyosabb és gyorsabb lefolyást mutatnak, mint a nem cukorbeteg személyek esetében. Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára, az MKT idei kongresszusán tartott előadásában a diabeteses betegek esetében észlelhető akcelerált atherosclerosissal, annak okaival, következményeivel és megoldási lehetőségeivel foglalkozott. Elő­adása kapcsán kérdezzük az előadót.

Az ómega-3 zsírsavak közül az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) jelentős mennyiségben találhatók a halakban, tenger gyümölcseiben és táplálékkiegészítő termékekben. Kardioprotektív hatásuk hátterében az ismert kardiovaszkuláris kockázati tényezők – mint a vérzsírok, vérnyomás, szívfrekvencia és annak variabilitása, trombocitaaggregáció, endothel-funkció és a gyulladásos folyamatok – kedvező befolyásolása áll. A primer és szekunder kardiovaszkuláris védelemben kifejtett hatásaikról több vizs­gálat és metaanalízis eredményét ismerhettük meg az elmúlt években.

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

Kombinációs kezelés (5 mg/10 mg rosuvastatin/ezetimib) 6 hetes alkal­mazása hatására cukorbetegek LDL-koleszterin-szintje és apoB/A1 aránya hasonló mértékben csökkent, mint napi 20 mg rosuvastatin monoterápia mellett. A trigliceridek és a szabad zsírsavak szintje jelentősebben csök­kent a kombinációs terápiában részesült csoportban. A betegek mindkét kezelést jól tolerálták.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

Fokozott oxidáció során módosul a HDL összetétele és funkciója, így a kar­diovaszkuláris prevencióban fontos szállító, antioxidáns és endotélsejteket befolyásoló képessége is. Ezzel magyarázható, hogy a jelentős HDL-szint-emelkedést elérő tanulmányokban nem csökkent szignifikánsan a kardiovasz­kuláris események száma. A 2016-os európai kardiovaszkuláris prevenciós ajánlás a HDL-t markernek tekinti, és nem terápiás célértéknek. Összefogla­lónkban bemutatjuk azokat a változásokat, amelyek a HDL összetételét mó­dosítva károsítják annak funkcióját. A HDL kardiovaszkuláris prevencióban játszott szerepét a HDL-szubfrakciók, valamint a HDL-efflux-kapacitás széles körű meghatározása teheti majd pontosabbá és megbízhatóbbá.

A 2-es típusú diabetes mellitusban kialakuló atherosclerosis hátterében a fokozott alvadékonyságon és fokozott thrombocytaaggregáción túl a thrombocyta aktivációs markerek emelkedett szintje áll. E tényezők együttesen a kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával társulnak. A T2DM-et ugyancsak a sejtadhéziós molekulák fokozott adhéziója jellemzi, ami szerepet játszhat a mikrovaszkuláris szövődmények létrejöttében.

Amennyiben az ereket bélelő endotéliumban nagy mennyiségben van jelen PKC-béta, az atherosclerosis hamarább jelentkezik és gyorsabban progrediál – írják a Circulation Research című lapban megjelent közlemény szerzői.

Egy randomizált klinikai vizsgálat eredményei szerint a metformin szignifikánsan csökkentette a kardiovaszkuláris események kockázatát a koronáriabeteg diabéteszesekben a glipizid nevű szulfonilureához képest. 

A koleszterinészter transzfer protein (CETP) gátlószerei közül elsőként gyógyszerré fejlesztett torcetrapibot 2006-ban, nem sokkal célba érése előtt diszkvalifikálták. Túljut-e a III. fázisú akadályokon, átírhatja-e a lipidterápiás irányelveket az anacetrapib, az evacetrapib vagy a dalcetrapib? Akár beépülnek a CETP-gátlók a klinikai gyakorlatba, akár nem, ösztönzést nyújtanak ahhoz, hogy szakítsunk a HDL-koleszterin antiaterogén hatásának leegyszerűsített sémáival.