Növekvő számú evidencia szerint a rendszeres szaunázás bizonyos szempontból ugyanolyan kardiovaszkuláris előnyökkel jár, mint az aerob edzés.

Az amerikai MAUDE adatbázisból származó adatok feldolgozása szerint a cryolipolysis teszi ki a mellékhatásokkal járó non-invazív kozmetikai beavatkozások jelentős részét.

Egy most megjelent vizsgálat szerint a kórházban kezelt COVID-fertőzöttek klorokin- és hidroxi-klorokin-terápiájához fokozott mortalitás és a szívritmuszavarok gyakoribb előfordulása társul.

A harmadik generációs, béta- és alfa-litikus, kalciumcsatorna-blokkoló, antioxidáns tulajdonságú, hangsúlyozottan kedvező metabolikus hatású carvedilol a kardio- és vaszkuloprotektív hatásokon túl csökkenti a cirrhosis hepatishoz társuló portális hipertóniát, a varixruptúra veszélyét, továbbá egyes toxikus kardiomiopátiák kialakulását. A carvedilol valóban többet nyújt a hagyományos béta-blokkolóknál.

A súlyos hypoglykaemia a makrovaszkuláris események, a kedvezőtlen klinikai kimenetel és a halálozás legerősebb prediktora 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM). Egyelőre azonban továbbra sem tisztázott, hogy valóban közvetlen patofiziológiai korreláció áll-e fenn, vagy a hypoglykaemia csupán az esendőség markere ebben a klinikai szituációban. Az intenzív glükózkontroll előnyeit és kockázatait a kardiovaszkuláris kimenetel szempontjából elemző nagy klinikai vizsgálatok analízise szerint a jobb glükózkontroll annak ellenére kedvezőbb kimenetellel társult, hogy az intervenciós karon fokozottnak bizonyult a hypoglykaemia kockázata. Mindazonáltal jelenleg is vitatott, hogy a HbA1c-célérték elérésének a mikrovaszkuláris szövődmények szempontjában mutatkozó csekély előnye meghaladja-e azt a veszélyt, melyet a gyógyszer által indukált hypoglykaemia jelent a való élet körülményei között. Az újabb vizsgálatok eredményei összefüggést jeleznek a hypoglykaemia és a szívritmuszavarok között, ám ezeknek a vizsgálatoknak gyenge pontja a kis esetszám (amennyiben a gold standard módszereket használják a hypoglykaemiás események [HE] értékelésére), illetve az, ha nem megfelelően dokumentálják a HE-ket, ha csak a tünetekkel kísért eseményeket regisztrálják.

Különösen sok buktatók rejt a dysphagia, a gastroparesis és a székürítési rendellenességek kezelése.

Bár a kardiovaszkuláris betegségekről (CVD, cardiovascular disease) hagyományosan azt tartják, hogy inkább a férfiakat érintik, a CVD valójában a nők és férfiak esetében is vezető haláloknak számít világszerte. 

A European Society of Hypertension „Hypertension Arrythmias and Thrombosis” munkacsoportjának állásfoglalása a hypertonia és pitvarfibrilláció diagnosztikájáról, prevenciójáról és terápiájáról azt mutatja, hogy a tromboembóliás események prevenciójában ígéretesnek tünnek azok az új alvadásgátló szerek, melyeknek alkalmazása nem teszi szükségessé az INR rendszeres monitorozását.

A hypertonia a leggyakoribb kardiovaszkuláris betegség (a fejlett országok felnőtt lakosságának 20–50%-át érinti), míg a pitvarfibrilláció (AF) a leggyakoribb a klinikailag jelentős ritmuszavarok közül. A két betegség gyakran egyidejűleg áll fenn, és incidenciájuk az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik.

A nők többsége szívbetegsége ellenére is biztonságosan kiviselheti terhességét és megszülheti gyermekét, ha ehhez megfelelő nyomonkövetésben, tanácsadásban és magas szintű gondozásban részesül – derült ki egy nagy adatbázis elemzése alapján.