A rákos sejtek azért maradnak életben, mert képesek elrejtőzni a szervezet immunrendszere elől, kikerülve az állandó őrjáratban lévő rákellenes T-sejteket.

Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemi károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége már régóta köztudomású.

Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a palackozott víz literenként több százezer apró műanyag nanorészecskét tartalmaz.

Az immunsejteket citokinszekréciós profiljuk alapján csoportosító és a háttérben működő regulátorokat feltáró új eljárás hasznos lehet az autoimmun betegségek terápiáinak fejlesztésében.

A vérvizsgálati eredmények fokozatos eltolódása akár már nyolc évvel a tünetek előtt jelezheti a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kialakulását, esélyt adva a korai beavatkozásra.

A japán kutatók által felfedezett SDF-4 tumormarker többfajta gasztrointesztinális eredetű ráktípus korai kimutatására is alkalmas.

Az akut pancreatitisszel kórházba kerülő betegek túlélése napjainkban már szerencsére 95–98% körüli, viszont egyre több a bizonyíték a hazabocsátást követő morbiditási és mortalitási kockázatokról. Ebben a vizsgálatban 2012 és 2021 között 2613 beteg utánkövetését végezték el magyar kutatók, és az eredmények szerint a kórházból hazabocsátott betegek halálozási ará­nya háromszoros az átlagpopulációhoz képest. Az elbocsátást követő 90 napban csaknem annyi beteg veszti életét, mint a kórházi tartózkodás alatt, jelentős arányban szívelégtelenség vagy szepszis miatt. Ezért a kutatók utánkövetési terv kidolgozását és szűrőprogramok bevezetését javasolják.

Egyértelműen hasznos és káros baktériumokat is sikerült azonosítani inzulinrezisztenciában szenvedő betegeknél.

A Columbia Egyetem kutatói szerint a Parkinson-kór eredete a bélből induló immunválasz.