Fokozott oxidáció során módosul a HDL összetétele és funkciója, így a kar­diovaszkuláris prevencióban fontos szállító, antioxidáns és endotélsejteket befolyásoló képessége is. Ezzel magyarázható, hogy a jelentős HDL-szint-emelkedést elérő tanulmányokban nem csökkent szignifikánsan a kardiovasz­kuláris események száma. A 2016-os európai kardiovaszkuláris prevenciós ajánlás a HDL-t markernek tekinti, és nem terápiás célértéknek. Összefogla­lónkban bemutatjuk azokat a változásokat, amelyek a HDL összetételét mó­dosítva károsítják annak funkcióját. A HDL kardiovaszkuláris prevencióban játszott szerepét a HDL-szubfrakciók, valamint a HDL-efflux-kapacitás széles körű meghatározása teheti majd pontosabbá és megbízhatóbbá.

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek rehabilitációjáról rövid összefog­lalót olvashatunk Haykowsky MJ és mtsai tollából.¹ Ez a dolgozat inspirálta a téma legfrissebb irodalmának áttekintését.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A szélütés a halál harmadik leggyakoribb és a súlyos mozgáskárosodás leggyakoribb oka. Egy új, nagy vizsgálat azt bizonyítja, hogy ilyenkor panaszok hiányában is valószínű a koszorúér hálózat néma betegsége, ezért a coronariák gondos vizsgálata nem maradhat el.

Az optikai koherencia tomográfia (OCT) a legújabb intravaszkuláris képalkotó mód­szer a koszorúerek tanulmányozására. Stabil coronaria-betegségben és akut coro­naria-szindrómában (ACS) egyaránt használható. A mikroszkópét megközelítő fel­bontásával igen részletgazdag képet ad a koszorúerek faláról in vivo. A sztenózisok mértékének megállapításán túl alkalmas a perkután intervenciók vezérlésére és a beavatkozás utáni követésre is. 

Az agyat ellátó erek ateroszklerotikus makroangiopátiája fontos oka az iszkémiás stroke-nak, de gyakran diagnosztizálják ideggyógyászati szempontból tünetmen­tes betegeknél is. Ez számos kérdést vet föl a követendő terápiás elvek, mindenek­előtt a revaszkularizációs terápia javallatai terén.

A mellűri folyadékgyülem megnehezítheti a szívelégtelenség, a tüdőgyulladás és a daganatos betegségek kezelését. A beteg lehet panaszmentes, de gyakori tünet a köhögés, a légzési nehezítettség és a mellkasi fájdalom. A fizikális vizsgálat során a kopogtatás tompulatot jelez; a diagnózist mellkasröntgen erősíti meg.

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.

Az iszkémiás jelenségeket úgy kell elképzelni, mint egy hirtelen lezúduló bioké­miai vízesést, melyben a káros anyagcsere-folyamatok „vízsugarai” nem egymás után, hanem széles folyamban, egymás mellett zúdulnak alá. Ha csak egy bioké­miai reakciót blokkolunk, akkor annyi eredmény várható, mint ha esernyőnkkel egy lezúduló széles vízesés alá állnánk.