Egy34 éves férfi bal fülén kialakult hám­ló csomó miatt fordult orvoshoz, mely éveken át lassan, de progresszíven nőtt. 

Bár a mesterséges intelligencia igen jó segítséget nyújt a bőrgyógyászati problémák diagnosztizálásában, jelenleg mindenképp szükséges a bőrgyógyász szakember tudása és felügyelete.

Bőrgyógyászati szaktudás és tapasztalat nélkül egyáltalán nem könnyű a bőrbetegségek helyes differenciáldiagnosztikai megítélése. Még a jól ismertnek gondolt entitások esetében is gyakori a félreismerés – és azután a helytelen kezelés. Így pl. a sebgyógyulás feltételezett zavarának kezelése alapvetően különbözik a műtét után kialakuló pyoderma gangraenosum ellátásától. Ezzel és többi példánkkal a hasonlóságuk miatt gyakran félre­ismert kórképekre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az ún. rózsahámlás gyakran önmagától is megszűnő bőrkiütés, mely a tör­zsön kialakuló „hírnökfolttól” a Langer-vonalak mentén terjed végig a törzs és a végtagok bőrén. A bőrkiütés tipikusan 2 hét alatt válik generalizálttá a hír­nökfolt megjelenése után. A bőrtüneteket általános fáradtságérzés, kimerült­ség, hányinger, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-nagyobbodás, láz és torokfájás is kísérheti. A tünetek kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal, esetleg aciklovirral enyhíthetők. Súlyos esetekben szóba jön UV fénykezelés is. Terhesség alatt a pityriasis rosea spontán vetélést okozhat.

A családorvosnak tudnia kell elkülöníteni a potenciálisan malignus és az egyértelműen benignus bőrdaganatokat, az utóbbiak egy része nem igényel kezelést, másik részük – változó tulajdonságú, tüneteket okozó vagy kozme­tikai problémát jelentő elváltozások – kezelése a családorvosi rendelőben is megvalósítható. 

A melanóma folyamatosan növekvő incidenciája és a disszeminált melanóma bővülő terápiás lehetőségei szükségessé teszik a magas szintű diagnosztikát a betegség minden stádiumában. A közlemény az utóbbi évek/évtizedek diagnosztikus eszköztárának a fejlődését ismerteti a gyakorlat szempontjából: a primer tumor optikai készülékek segítségével történő diagnózisát, az őrszemnyirokcsomó-biopsziát, a molekuláris diagnosztika eredményeit, valamint a PET/CT szerepét a betegség képalkotó vizsgálati módszerei között. Magyar Onkológia 59:68–72, 2015

Kulcsszavak: melanóma, dermatoszkópia, őrszemnyirokcsomó-biopszia, molekuláris diagnózis, PET/CT

A 66 éves férfi beteg a jobb lábszárán kialakult, magában álló, fényes, vörös papula miatt kereste fel az orvost (1. ábra). Az elváltozás 2 évvel korábban je­lent meg, nagysága azóta kissé növekedett, de egyébként semmilyen panaszt nem okoz. Dermoszkópiára került sor (2. ábra). A kefebiopsziás minta vizs­gálata fokális pszoriaziform dermatitiszt igazolt.

A dermatoszkópia javítja a kután neoplazmák megítélésének diagnosztikai pontosságát. Dermatoszkóppal láthatóvá tehetők a szabad szemmel nem látható bőrfelszín alatti struktúrák. 

A bőr malignus melanómája az összes bőrrák 3−5%-át teszi ki, de a bőrrák okozta halálozás mintegy 75%-áért felelős. Fokozottan veszélyeztetettek azok a személyek, akiknek a bőrén nagyobb számban vannak anyajegyek, diszpláziás (atípusos) névuszok, illetve a családjukban előfordult hasonló betegség. A korai felismerés javítja a túl­élést, ezért elengedhetetlen, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok is tisz­tában legyenek a melanóma gyanújeleivel, a gyanús pigmentált elváltozások kivizsgálásával.