Egy longitudinális vizsgálatból az derült ki, hogy a légúti fertőzések és az asztma 10-szer gyakoribbak a 2-es típusú diabétesz diagnózisakor.

Bármilyen szintű szabadidős fizikai aktivitás egyötödével és egyharmadával csökkenti a neuropátia és a nefropátia kockázatát a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél.

Az inkretinreceptor-agonista pemvidutid jelentős súlycsökkenést és további kardiometabolikus előnyöket eredményezett egy 2. fázisú randomizált vizsgálatban.

Egy új tanulmány szerint a túlzott mértékű stressz időseknél közel 40%-kal növeli a kognitív zavarok valószínűségét a kevés stresszt elszenvedőkéhez képest.

A FOURIER-vizsgálat mortalitási adatainak újraértékelése azt sugallja, hogy az atheroscleroticus kardiovaszkuláris betegségben szenvedők evolokumab (Repatha) kezelése a szív- és érrendszeri halálozás nagyobb kockázatával jár, mint azt eredetileg.

Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.

Egy montreali vizsgálat szerint 5 éves időszakon túl is fennmaradnak a bariátriai műtétek testsúlycsökkentő és egyéb pozitív hatásai.

Egy vizsgálat eredményei szerint az obezitás kezelésére alkalmas gyógyszerek átlagosan nagyobb testsúlycsökkenést okoznak nőknél, mint férfiaknál, akiknél férfiak viszont az életmódváltás bizonyult hatékonyabbnak.

Az European Heart Journal-ban megjelent közlemény szerint a 40 éves kor előtti menopauza a szívelégtelenség és a pirvarfibrilláció megemelkedett kockázatával jár.

A spanyol Tarragonában végzett  vizsgálat eredményei szerint a teljes értékű tej nagymértékű fogyasztása gyengíti az idős emberek kognitív teljesítményét, és magasabb kardiovaszkuláris kockázattal jár.