A cisztás fibrózis (CF) egy örökletes megbetegedés, mely elsősorban a tü­dőt és az emésztőtraktust érinti, de más szerveket is megbetegíthet. A CF tüneteit és szövődményeit alapvetően az okozza, hogy míg az egészséges szervezet által termelt nyák áttetsző, híg és síkos tapintatú, addig CF-ben sűrű, tapadós nyák termelődik, ami ahelyett, hogy síkosító és felületvédő anyagként viselkedne, elzárja a kivezetőcsövek nyílását. Ezzel leginkább a tüdő és a hasnyálmirigy, de emellett más szervek működését is károsítja.

A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelő­ségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és interven­ciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.

A témában végzett eddigi legnagyobb vizsgálat adatai alapján biztonságosabb, ha a szükséges epeműtétre már a várandósság alatt sor kerül, mint ha azzal a szülés utánig várnak.

A cikk részletesen elemzi az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai és álta­lános sebészeti kórkép, az akut cholecystitis etiológiáját, epidemiológiáját és lehetséges kezelési megoldásait, valamint a műtét időnként előforduló szövődményeit. 

Szimpóziumunkban a közelmúltban szűrővizsgálatként hazánkban is bevezetésre ke­rült kolonoszkópia indikációival és jelentőségével, továbbá a coeliákia és az akut cholecystitisszel etiológiájával és epidemiológiájával, diagnosztikus, terápiás lehetőségeivel foglalkozunk. 

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás az egyik leggyakoribb emésztőszervi kórkép, amely akut kórházi ellátást igényel. Gyakorisága világszerte nö­vekszik. Az utóbbi évtizedben számtalan új eredmény, bizonyíték született a betegség diagnózisát, klasszifikációját, kóreredetét, korai és késői szak­ban alkalmazott kezelését illetően. A közlemény a terápia legfontosabb lépéseit taglalja az utóbbi években megjelent európai, amerikai és magyar irányelvek alapján.

Az összefüggés egyes genetikai eltérések és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás között már korábbról ismert. Herediter pankreatitisz esetén a családi anamnézis pozitív. A betegség hátterében többnyire a kationos tripszinogén (PRSS1) mutációi állhatnak, de az emésztőrendszer egyes proteázait és antiproteázait (SPINK1, CTRC, CPA1) érintő genetikai elté­réseket is leírtak. Ezek a genetikai eltérések változó penetrancia mellett eltérő klinikai képpel járhatnak. A betegség kialakulásában a környezeti tényezőknek, így pl. a dohányzásnak is jelentőségük van. Az ismeretlen eredetű krónikus pankreatitisz kivizsgálása során végezhetők genetikai vizsgálatok is.

Egy most közzétett metaanalízis szerint szorosabb összefüggés van az epehólyag megbetegedései és a szívbetegségek között, mint azt korábban gondoltuk. 

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) progresszív jellege miatt idővel fokozatosan csökken az orális antihyperglykaemiás szerek (OA D, oral antihyperglycaemic drug) hatásossága, ami az inzulinszekréciós folyamatos hanyatlását tükrözi. Ennek eredményeként nehézséget okozhat a hosszú távú glykaemiás kontroll fenntartása OAD-k segítségével, és a betegek jelentős része végül inzulinkezelésre szorul. Az inzulin – miközben eredményesen alkalmazható – fokozza a hypoglykaemia kockázatát és testsúlygyarapodáshoz vezet. 

Az akut hasi fájdalom oka éppúgy lehet banális, mint életveszélyes. Ha az anamnézis, a fizikális és a laboratóriumi vizsgálat súlyos következmények­kel járó kórkép lehetőségére utal, képalkotó vizsgálatra kerülhet sor. Az American College of Radiology a fájdalom lokalizációjából indul ki klinikai irányelveiben. A jobb felső kvadránsban jelentkező fájdalom esetén az ult­rahang az elsőként választandó vizsgálat. A jobb és a bal alsó kvadránsra lokalizált fájdalom tisztázására CT-t ajánlanak. A hagyományos röntgen­vizsgálat diagnosztikai értéke korlátozott. A CT terjedő alkalmazása kap­csán aggodalmat kelt a sugárterhelés mértéke. Vizsgálják a sugárexpozíció csökkentésének lehetőségeit.