A szintetikus hidroxiapatit hatóanyag a fluoridhoz hasonló fogvédő hatást mutatott, így a fogkrémekben segítheti a fogak remineralizációját.

Az édes ízt érzékelő ízlelőbimbók receptoraihoz kötődő édesítőszerek közé tartozó cukoralkohol, az eritrit egy új kutatás szerint növeli a szívinfarktus kockázatát.

A 23 éves beteg az álla alatti területen észlelt, nem gyógyuló seb miatt keres­te fel orvosát. Elmondása szerint az elválto­zás 8 hónappal korábban jelent meg, miköz­ben egy kameruni építkezésen dolgozott, ahol gyakran kellett részben víz alá merülnie.

Fény derült arra a molekuláris mechanizmusra, melynek révén a szájüregben jelen lévő egyik baktérium felgyorsítja a colorectalis rák növekedését.

Igazolódott, hogy a fogmosásra motiváló, okostelefonon működő alkalma­zások képesek fokozni a fogmosási hajlandóságot, ezzel javítani a szájhi­giéniát. A hosszú távú hatás ugyan a használó kitartásán áll, amit az alkal­mazás csak játékosságával, megkapó jellegével képes fenntartani. Ennek tükrében próbálok olyan alkalmazásokat bemutatni, amelyek alkalmasak a fogmosási attitűd javítására. Napi kétszer két perc, viccesen eltöltve…

Egy 19 éves autista fiatalember amiatt fordult orvoshoz, hogy 3 hónappal korábban szoliter erythemás csomó jelent meg az állán. A beteg édesanyja úgy gon­dolta, az elváltozás nem lehet különösebben fájdalmas vagy viszkető, de néha észrevette, hogy fia piszkálja a foltot. Váladékozást nem észlelt. A betegnek láza vagy hidegrázása nem volt, kórelőzményében nem szerepel­tek fogászati vagy szájüregi tünetek. Továb­bi lézió nem volt fölfedezhető. Az orvos 10 napos orális clindamycin-kúrát írt elő szá­mára, melynek hatására az elváltozás kisebb lett ugyan, de nem tűnt el teljesen.

Egy most megjelent új vizsgálat szerint a magzati életben jelentős fluoridexpozíciónak kitett gyermekek kevésbé intelligensek.

A fogyni vágyók egy része könnyen cseréli le a cukrozott termékeket cukormentesekre, azonban számos vizsgálat szerint a leggyakoribb helyettesítőt, az aszpartámot sem fogyaszthatjuk nyugodtan.

A cím félrevezető, a philematológia nem azt tanítja, hogyan kell csókolózni, hanem a csókolózás élettani hatásaira kíváncsi. 

Az elmúlt évtizedben alapvető mértékben megnőtt a gasztrointesztinális (GI) diszfunkció Parkinson-kórban játszott szerepével kapcsolatos tudásunk. A GI rendszer zavarai egyrészt a betegség tüneteiként jelentkezhetnek, másrészt részt vehetnek a Parkinson-kór patogenezisében, harmadrészt befolyásolhatják az antiparkinson szerek felszívódását. A Parkinson-kóros betegek GI diszfunkciójának diagnosztizálása és evidencia alapú kezelése ezért igen fontos, és megfelelő módszereinek kifejlesztése a jövőben további alapvető kutatásokat igényel.