Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a palackozott víz literenként több százezer apró műanyag nanorészecskét tartalmaz.

A modern világunkat elárasztó kémiai szerek szerepet játszanak abban, hogy évtizedek óta csökken a termékenység, és a jövő generációinak egészségügyi kockázata rohamosan nő.

Az Egyesült Államokban és a világ számos országában egyre nagyobb probléma a gyermekkori elhízás epidémiája.

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

Az endokrin diszruptorok (endocrine disrupting chemicals, EDC) olyan exogén anyagok vagy elegyek, amelyek beavatkoznak az endokrin rendszer funkcióiba. Több mint ezer anyagot neveztek meg mint lehetséges endokrin „rombolót”. Az ilyen vegyületekkel szemben védtelenek vagyunk, miközben azok szinte mindenütt jelen vannak, és egész életünkben folyamatosan ki vagyunk téve a veszélyeiknek.

A di-n-butil-ftalátnak (DBP) és DEHP-pel történő környezeti expozíció egy kínai meddőségi klinika eredményei szereint hozzájárulhat a sperma minőségének romlásához.

A műanyagok gyártásánál az ártalmas vegyi anyagok helyettesítésére alkalmazott, ártalmatlannak vélt műanyagok hipertóniához és inzulinrezisztenciához vezethetnek – áll a NYU Langone Medical Center közleményében.

A Greenpeace összesen 27 ország 140 ruházati termékét vizsgálta meg alaposan laboratóriumban, s nagy márkák is elbuktak a vizsgán: a ruhák kétharmada súlyosan egészségkárosító anyagokat tartalmazott.

A ftalátexpozíciónak kitett várandósok körében nagyobb a koraszülés kockázata, mint azon nőknél, akik terhességük alatt nem voltak kitéve ftalátok hatásának – olvasható a JAMA Pediatrics című lapban megjelent tanulmányban.