Terhességi cukorbetegségben klinikailag releváns mértékben csökkenti a posztprandiális vércukorszintet a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend.

Az elhízás kezelésében az életmódváltás kitüntetett szereppel bír, ugyanakkor sokrétű erőfeszítést kíván. Az alacsony intenzitású pszicho­lógiai intervenciók alkalmazása mind az alap-, mind pedig a szakellátás­ban elősegíti a súlyfelesleggel élő páciensek kezelési együttműködését.

A testsúly és annak változásai a kardiovaszkuláris kockázattal több tekin­tetben ellentmondásos kapcsolatban állnak, különösen kardiovaszkuláris társbetegségek jelenlétében. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők túlsúlyának vagy mérsékelt elhízásának paradox védőhatása számos vizs­gálatban igazolódott. Ez azonban érdemben nem változtatta meg az eddigi ajánlások testsúlycsökkentő paradigmáját.

A kardiometabolikus betegségek miatt bekövetkező halálesetek majdnem fele tíz táplálkozási hibára visszavezethető vissza.

A napi rendszeres zöldség- vagy gyümölcsfogyasztás csökkenti a COPD kialakulásának esélyét a dohányosok körében.

A gyümölcsök és zöldségfélék kedvező egészségi hatása közismert és sokszorosan bizonyított, a gyermekek mégsem fogyasztanak ezekből az élelmiszerféleségekből közel sem annyit, amennyi a szakmai ajánlásokban szerepel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése érdekében az Egyesült Államokban meghirdették a National School Lunch Programot (Országos Iskolai Ebéd Program), melyben bármelyik állami és magániskola részt vehet. Amennyiben egy intézmény a részvétel mellett dönt, akkor meg kell felelnie az előre lefektetett kritériumoknak. 

Számos elemzés mutat rá a növényi alapú étrendek egészségi és környezeti előnyeire. A közlemény régióspecifikus globális modellben számszerűsí­ti néhány hipotetikus étrendi változás táplálkozási kockázati tényezőkre gyakorolt és karbonemissziós hatásait. Az elmozdulás a növényi étrend felé a mortalitásban 6–10%-os, a mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátásban 29–70%-os csökkenést hozhatna a referencia-forgatókönyvhöz képest 2050-ig.

Proc Natl Acad Sci USA, 2016. március

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelőzést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat ötödik, befejező részében arra a kérdésre keresünk választ, hogy jól meghatározott klinikai okok, vagy esetleg egyéb tényezők állnak-e a magyar lakosság étrenden felüli vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitelének hátterében.

A terhesség alatti peszticid, perfluor-alkil és poliklórozott bifenil expozíció nem növeli a csökkent glükóz tolerancia és a terhességi diabétesz kockázatát.

A gyermekkori székrekedés gyakori panasz, melyet az is jelez, hogy 25%-ot tesz ki a tercier gasztroenterológiai beutalások okai között. A primer, szekunder és tercier ellátásban több vizit történik székrekedés miatt, mint más krónikus állapotok – például migrén vagy asztma – miatt.