Egy 49 éves férfi jelentkezett a sürgős­ségi osztályon ébredést követően ész­lelt enyhe fejfájással, szédüléssel és egyen­súlyvesztéssel, ami két eleséshez vezetett. Mellkasi diszkomfortot érzett, de mellkasi fájdalma, szívdobogásérzése vagy nehéz­légzése nem volt. Anamnézisében jelentős megbetegedés nem szerepelt, vényköteles gyógyszert vagy gyógynövénykészítményt nem szedett.

A folyamatos módszerrel szemben az adaptív kettős célpontú mélyagyi stimuláció a beteg igényei szerint állítja be a stimuláció intenzitását.

A peritoneális karcinózis megjelenése egykor egyet jelentett az inoperabilitással, bár reszekciós technikáját és kombinációját helyi nagy dózisú, magas hőmérséklettel potencírozott kemoterápiával évtizedekkel ezelőtt leírták. A módszer rutinbeavatkozássá mégsem vált, legfeljebb speciális centrumokban; ennek okaiként az összetett műtéti technika, az eszközigényes és kevéssé standardizált kemoterápiás megvalósítás, az általános finanszírozás hiánya és a nagy műtéti megterhelés mellett az utóbbi időkig is kétséges klinikai hasznot lehetett megnevezni. Az elmúlt évtizedekben letisztult technika, a fejlődő protokollok és a sokasodó tapasztalat azonban egyre élesebben kirajzolja azon indikációk körét, ahol az eljárás esetleg előnyös lehet, bizonyítottan hatékony és a túlélést növeli, vagy akár a kizárólagosan javasolható módszer. Ide tartoznak ma az appendix tumorai és a pseudomyxoma peritonei, a mezotelióma, az ováriumkarcinóma, de valószínűleg a kolorektális tumorok és a gyomorrák egyes esetei is. Cikkünkben a beavatkozás technikai ismertetése mellett összegezzük a jelenleg érvényes indikációs javaslatokat, és bemutatjuk az appendixtumorok kezelésének általunk használt intézeti protokollját.

Az MIT kutatói új gyógyszercélpontot találtak a tau-fibrillumok összetapadásának megakadályozására.

Génpuskával bevitt gén segítségével az emberivel azonos, jó felszívódású inzulint sikerült amerikai kutatóknak salátával termeltetniük.

A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

A kutatók arról számoltak be, hogy az emberi bél mikrobiomja a nap különböző szakaszaiban és az egyes évszakok során is más-más összetételű lehet.

Szingapúri kutatók egy olcsó, lenyelhető sugárzásmérő kapszulát fejlesztettek ki a sugárterápia precíz alkalmazásának valós idejű monitorozására.

Az „okos” kötszer a Caltech fejlesztése képes monitorozni és felgyorsítani a sebgyógyulást, valamint antibiotikumot is képes a sebbe juttatni.

Egy minimálisan invazív ultrahangos beavatkozással jelentősen sikerült enyhíteni Parkinson-kóros betegeknél a tremort, a fizikális tüneteket, és javítani a mobilitást.