A szigetsejtek elvesztését gátló terápiák nagy segítséget nyújthatnak az időskori cukorbetegség megelőzésében.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívások­kal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rend­szeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekin­tésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.

Angol kutatók szerint egerekben az azonos időben végzett mozgással szinkronizálható a test és az agy cirkadián ritmusa, napi ritmus állandóságának biztosítása pedig segíthet az arthritis lassításában.

A hasmenés gyakori betegség, amely minden korosztályt érint, a csecse­mőktől az idősekig. Jellemzője a gyakori, laza és vizes széklet, amelyet gyakran hasi görcsök, hányinger, esetenként exsiccosis kísérnek. A legtöbb esetben a hasmenést emésztőrendszeri fertőzés vagy gyulladás okozza, bár bizonyos gyógyszerek, funkcionális eltérések, illetve egyéb szervrend­szeri betegségek is kiválthatják. A hasmenés diagnózisa elsődlegesen az anamnézisen, fizikális és laboratóriumi vizsgálatok kombinációján alapul, amelyek a tünetek kiváltó okának meghatározására szolgálnak.

A klinikusok egyik legnehezebb feladata a vizsgálatokból származó bizo­nyítékok alkalmazása a rendelésen megjelenő betegekre. Ezt a problémát jelzi az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) kongresszusának legnagyobb érdeklődéssel kísért előadása, melynek során a FRAIL-AF vizsgálat meglepő és váratlan eredményeit ismertették. Azt, hogy a K-vitamin-antagonisták (VKA) szedése mellett jól funkcionáló, idős pitvarfibrilláló betegeket át kell-e állítani közvetlen hatású orális antikoagulánsokra (DOAC).

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

Svájci kutatók új genetikai biomarkert azonosítottak a vaszkuláris demencia rizikófaktoraként. Két bizonyos alléljeinek együttes előfordulása 11-szeresére növeli a vaszkuláris demencia kockázatát.

A SARS-CoV-2 vírusellenes gyógyszer olyan mutációkat okozhat a koronavírusban, amelyek időnként átterjedhetnek más emberekre is.

Az Alzheimer-kór (AD) korai stádiumában lévő idősek csak kis hányada számára hasznosak az újonnan engedélyezett antiamiloid-gyógyszerek.

A naponta kis dózisú aszpirint szedő időseknél 20%-kal nagyobb a vérszegénység kialakulásának kockázata még akkor is, ha még nem volt súlyos vérzéses eseményük.