Az ezredforduló óta kapjuk a híreket a gyermek- és ifjúkori 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) gyakoriságának növekedéséről. A hivatalos BNO listán a metabolikus szindróma (MS) önálló kórképként kódolható. A gyermekdiabetológiára szakosodott kollégák várják, keresik a T2DM-ben szenvedőket és – a hivatalos WHO kritériumok alapján – nem találják vagy csak raritásként fedezik fel őket. Mi tehát a helyzet e két állapot megítélésével? 

A gyógyszerek a hatásmechanizmusukból adódóan károsíthatják a szívet, még akkor is, ha a gyógyszert egészen más szerv betegségére, teljesen más célból írták fel. Ezeknek a nemkívánatos mellékhatásoknak a követ­kezményeit gyakran alábecsülik, hiszen előfordul, hogy farmakológiailag azonos anyagokat eltérő javallatokkal írnak fel. Ez különösen akkor válhat fontossá, ha több gyógyszer kombinációjáról van szó, mert akkor a hatások összeadódhatnak és farmakodinamikai interakciók léphetnek fel.

A korszerű táplálkozástudomány mind több súlyos betegség megelőzésében segít. Csaknem százezer fiatal nő étrendjének tanulmányozása igazolta, hogy a növényi rostokban gazdag ifjúkori étrend az emlőrákkockázat szignifikáns csökkenésével jár.

A szív-tüdőbetegségek az élet befejezésének leggyakoribb okát jelentik, de a koszorúér betegség előrehaladásának mértéke ezt önmagában nem magyarázza. A CARDIA tanulmány eredményei ezzel kapcsolatban fontos összefüggésekre mutatnak rá.

A világ lakosságának 30 %-a túlsúlyos, jelenleg az Egyesült Államokban a legsúlyosabb a helyzet, az Európai Unióban a kövérek arányát tekintve Magyarország az ötödik helyen áll.  Ugyanakkor hazánkban mintegy 20 000 gyermek éhezik, 120 000 pedig alultáplált. 

A csont olyan élő szövet, amely akkor lesz erős, ha terhelik. Egy új vizsgálat igazolja, hogy a csontok fiatalkori erősen terhelése idős korra is biztosítja a csontok erősségének megőrzését.  

A hipertrófiás kardiomiopátia a szív leggyakoribb örökletes megbetegedése. Jel­lemző klinikai tünetek: angina pectoris, diszpnoé, szinkópe, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció. A kedvezőtlen lefolyás és a kockázati tényezők felderítésére az EKG és az echokardiográfia mellett rutinszerűen végzendő a Holter-EKG és az ergospirometria. A kardiális MRI további segítség a hirtelen szívhalál kockázatának felméré­séhez és az ICD-beültetés indikálásához. A konzervatív kezelés fő eszközei a béta-blokkolók, a közeljövőben új gyógyszerek megjelenése várható. A kiáramlási pálya tünetekkel járó obstrukciója esetén hasznos lehet a sebészi miektómia vagy az eta­nol injekcióval történő katéteres septum-abláció.

A gyors lerészegedéssel végződő ivászatok az évek múlásával rossz irányban befolyásolják az egészséges fiatalok érrendszerének működését, noha az alkoholnak eddig mindig értágító hatást tulajdonítottunk.

Szkizofréniában képalkotó és egyéb vizsgálatok segítségével megállapítható az intrauterin agykárosodás, melyet genetikai és környezeti ártalmak tovább súlyosbíthatnak.

A felnőttkorban kialakuló, a gyermek- és ifjúkorból a felnőttkorra áthúzódó krónikus betegségek egy részét a kémiai rehabilitáció anyagaival, másik részét eszközös rehabilitáció segítségével tudjuk gondozni, elvétve gyógyítani. A gyógytényezők6 előbb említett csoportját Magyarországon 1891 ót részesítik támogatásban a betegbiztosítók (OTI, OMBI, POSTÁS, OTBA,MÁV, OTI stb.),2,3,4,12 a másik csoport betegbiztosítási támogatását 1927-ben foglalták törvénybe. A mozgáskárosodottakat segítő, a látáscsökkenést enyhítő és a halláskiegészítést szolgáló kézműves és gyári előállítású termékek összefoglaló neve, a „gyógyászati segédeszköz” 1907-ben került jogi nyelvünkbe, először a világon.   A belgyógyászati osztályon megállapított gyógyászatisegédeszköz- (a továbbiakban: GYSE-) szükséglet alapján az intézetben ápolt, illetőleg intézeti ellenőrzésben részesített krónikus beteg számára GYSE-vényt köteles kiállítani az osztály szakorvosa, legkésőbb a beteg távozásakor. Ahhoz a beteghez, akinek a GYSE-szükséglete kívül esik a belgyógyász szakorvos felírási jogosultságán, konzíliumot kell kérni a körültekintő és szakszerű ellátás érdekében.