Az immunrendszer működése mellett a hangulat stabilizálásában is szerepe van a T-sejteknek, így működészavaraik összefüggésbe hozhatók a depresszió, a szorongás és az Alzheimer-kór kialakulásával is.

Az LDL-K koncentrációját mérsékelő sztatinkezelés önmagában is antiinflammatorikus hatással bír, azonban ennek révén az esetlegesen emelkedett CRP-szint csökkentése csak az esetek alig több mint 50%-ában érhető el. A jelen összefoglalás célja, hogy a maximálisan tolerálható dó­zissal optimálisan folytatott LDL-K-szintet mérséklő sztatinkezelés mellett klinikailag sikeresnek bizonyult antiinflammatorikus terápiák legújabb eredményeit ismertesse.

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

A köszvényes roham provokálásáért számos befolyásolható és nem befolyásol­ható tényező tehető felelőssé. Gyakran nem egy kiváltó ok, hanem ezek kom­binációja vezet az ízületi gyulladás kialakulásához. 

A gyulladásos folyamatoknak döntő szerepük van az atherosclerosis kiala­kulásában. Jelen cikk a szubklinikus gyulladás jelentőségével és a gyulladá­sos markerek kockázatbesorolást támogató szerepével foglalkozik, valamint bemutatja a gyulladáscsökkentő kezelésben rejlő lehetőségeket a nagy kockázatú szívbetegek kardiovaszkuláris eseményeinek visszaszorításában.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

A nem alkoholos zsírmáj és súlyos formája, a nem alkoholos szteatohepatitisz ma a leggyakoribb májbetegség. Patogenezise csak részben tisztázott, de sok új ismerettel gazdagodtunk az utolsó évtizedben. A kórfolyamat alapja az elhízás és az inzulinrezisztencia, a következmény: krónikus, alacsony fokú szisztémás gyulladás, májfibrózis, cirrózis, májrák, a kardiovaszkulá­ris morbiditás és a krónikus vesebetegség fokozott kockázata. Diagnózisa biopszián alapul, a kórismézésben az ultrahang mellett számos nem invazív eljárás kap szerepet. Speciális farmakoterápia nincs, alapvető a testsúly­csökkentés, diéta, fizikai aktivitás jelentőségének tudatosítása a gyógyulás és a progresszió megelőzése érdekében.

Azt találták, hogy a ketogén diéta (sok zsír, kevés szénhidrát) a köszvényt kiváltó inflammaszómát gátolva akadályozza meg a betegség kialakulását.

Számos betegség étvágytalansággal jár. Kutatások igazolták, hogy az éhezés segít a bakteriális fertőzések legyőzésében. A vírusfertőzések esetén sajnos pont fordított a helyzet.

A hidradenitis suppurativa (HS) vagy acne inversa az életminőséget je­lentősen rontó, súlyos egészségkárosodással járó krónikus, gyulladásos megbetegedés, elsősorban az axilla, a lágyékhajlat és az anogenitális régió érintettségével. A pubertás után jelentkezik, hosszú lefolyása során gya­kori fellángolások és kiterjedt hegesedés jellemzik.