A Nutrients folyóiratban megjelent review a magnéziumhiány és a stressz „ördögi kör” koncepcióját járja körül a legújabb eredmények ismertetésével.

Metasztázist képző rosszindulatú daganatokban gyakran figyelhető meg cachexia, mely az érintett betegek súlyos állapotromlása következtében gyakran halálos kimenetellel társul. Kezelése mindeddig sikertelennek mondható, melynek elsődleges oka, hogy a mai napig nem ismertek azok a molekuláris folyamatok, melyek kialakulásában szerepet játszanak. A pontos mechanizmus feltárására számos kísérleti modellt hoztak létre, amelyek célja a cachexiát okozó faktorok célzott molekuláris gátlása és kialakulásának megelőzése. Az eddigi, biztató eredmények ellenére a da­ganatos cachexia eredményes klinikai terápiája még várat magára; ehhez nagy esetszámot felölelő klinikai tanulmányok szükségeltetnek.

Korábban a kisebb SARS-járvány is felvetette, hogy a koronavírusok a pajzs­mirigyet is károsítják, de a COVID-19 kapcsán egyre több esettanulmány jelenik meg arról, hogy típusos és atípusos szubakut thyreoiditist, auto­immun hyperthyreosist okozhat a SARS-CoV-2-fertőzés. A pajzsmirigyhor­monok szintje összefüggést mutat a SARS-CoV-2-fertőzés kimenetelével is súlyos állapotú betegek körében. Az új koronavírus dokkoló receptora, az ACE2 enzim a pajzsmirigyben is kifejeződik. Véleményünk szerint a pajzs­mirigyfunkciót legalább a kórházban ápolt COVID-19-betegek esetében ellenőrizni és követni szükséges.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A nagy kockázatú stabil angina pectoris invazív kivizsgálást tesz szük­ségessé. Egyér- és kétér-betegség esetén a frakcionális áramlási rezerv által vezérelt intervenció végzendő, míg háromér-betegség, illetve a bal közös törzs szignifikáns szűkülete esetén célszerű kiszámítani a SYNTAX 1-2 score-t. Alacsony és közepes pontszám esetén perkután intervenció, magas pontszám esetén az aorto-coronariás bypass graft műtét a javasolt beavatkozás. Diabetes mellitus és többér-betegség esetén inkább a bypass műtét választandó.

A köhögés szervezetünk automatikus reakciója, célja a légutak megtisztí­tása, a légutakban lévő váladék, az oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegentest eltávolítása. A köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól.

A munkahely az egyik legveszélyesebb mindennapi környezet. A mai foglal­kozás-orvostan a megelőző orvoslás egyik területe. A foglalkozásorvoslás feladata a munkakörnyezetből és a munkavégzésből eredő egészségkáro­sító kockázatok felismerése, kiküszöbölése. Elméletileg a munkavállalót érő fokozott expozíció, majd a kialakult foglalkozási ártalom a prevenciós tevékenység elégtelenségét jelenti. Mivel a bejelentett expozíciók és ár­talmak száma hazánkban csekély, elégedettek lehetünk. Vagy mégsem?

A nyirokcsomó-nagyobbodás lehetséges okai között szerepelnek malignus folyamatok is a fertőzések, autoimmun betegségek, gyógyszerek és iatrogén tényezők mellett. Érdemes különbséget tenni lokalizált és generalizált el­térések között; előbbiek mögött sokszor a nyirokelvezetés helyi zavarát kell keresnünk, a generalizált limfadenopátia szisztémás betegséget jelez­het. A malignus folyamat kockázati tényezői a 40 év feletti kor, a férfi nem, a kaukázusi rasszhoz tartozás, az érintett nyirokcsomók szupraklavikuláris elhelyezkedése és a szisztémás tünetek. A szupraklavikuláris, popliteális és inguinális régióban a tapintható, az epitrochleáris régióban az 5 mm-nél nagyobb nyirokcsomókat tekintjük kórosnak.

A Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága múlt heti közleményében felhívja a figyelmet, hogy a piacokon ismét megjelent a hamis áfonya több fajtája. Az ebszőlő vagy más néven kerti csucsor termése nagyon hasonló az áfonyához, de fogyasztása akár súlyos egészségkárosodást is okozhat.

A szag- és ízérzékelési zavarok étvágytalansághoz, akaratlan fogyáshoz, életminő­ség-romláshoz vezethetnek. Az ízérzékelés zavarai 95%-ban inkább a szaglás, sem­mint az ízlelés károsodására vezethetők vissza. A szagláskárosodás fő okai: allergiás rinitisz, krónikus rinoszinuszitisz, felső légúti fertőzés, fejsérülés, neurodegeneratív betegség (pl. Parkinson-kór), gyógyszerszedés. A fül-orr gégészeti vizsgálaton túl fontos az I., VII., IX. és X. agyideg működésének ellenőrzése. A kognitív működések vizsgálata, nazális endoszkópia, orr- és melléküreg-CT, agyi MRI is indokolt lehet. A szagláskárosodásban szenvedők fele idővel részlegesen gyógyul. Dohányzók és férfiak körében kisebb az állapotjavulás esélye.