Egy új tanulmány szerint a sejtmentes DNS (cfDNS) vérvizsgálat a legtöbb igazoltan vastagbélrákban szenvedő betegnél helyesen mutatta ki a daganat jelenlétét.

Az Európai Gyógyszerügynökség februárban engedélyezte a tislelizumabkét rákterápiának adott forgalomba hozatalát.

Több rákttípus, így tripla-negatív emlőrákban, prosztatarákban és hasnyálmirigyrákban felülexpresszált fehérjét, az annexin-A1-et célozza az új vizsgálati hatóanyag, az MDX-124.

A EGFR és az AXL gátlókat tartalmazó kombinált kezelés fej-nyaki és tüdőrákban meggátolhatja a tumornövekedést, a rezisztencia kialakulását és a relapszust.

Egy új vizsgálati módszer a DNS metilációs mintázataiból képes különbséget tenni a hasnyálmirigy rákos  és -gyulladásos megbetegedése között.

A tirozin-kináz gátló (TKI), majd az immun-ellenőrzőpont gátló (IO) kezelések rutinszerű elterjedése eredményeként a IV-es stádiumú betegség prognózisa jelentősen javul az elmúlt  15 évben. Az újabb kombinációk (TKI-IO és IO-IO) tovább javíthatják a betegek életkilátásait.

A DESTINY-PanTumor02 vizsgálat szerint a HER-2 célpontú trasztuzumab deruxtekán hatóanyag többféle daganatot is képes zsugorítani.

Az epevezetékeket érintő, nehezen diagnosztizálható májrák noninvazív markerét fedezték fel.

A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egyik formája, mely sok szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bőrrákok egyéb formái, pél­dául a melanóma, noha talán először ez utóbbi jut eszünkbe a „bőrrák” kifejezést hallva. Betegtájékoztatónkból megtudhatja, melyek a bazálsejtes karcinóma legfőbb jellemzői, okai, mi a kivizsgálás menete és a kezelés le­hetőségei és nem utolsósorban azt is, mit tehet kialakulásának megelőzése érdekében, illetve akkor, ha bazálsejtes karcinóma miatt kezelésen esett át.