A legfrissebb adatok szerint ígéretesnek bizonyul az 1-es típusú diabétesz kezelésében egy kísérleti fázisban lévő allogén őssejtterápia, mellyel a hasnyálmirigy szigetsejtjeit pótolják.

A vérköpés vagy haemoptoe az alsó légutakból, általában a hörgőkből származó vér kilökődése. A kezdeti kivizsgálás magában foglalja a vérzés súlyosságának és a beteg stabilitásának meghatározását, és a légutak vé­delme érdekében bronchoszkópiát tehet szükségessé. A szupportív orvosi kezelés mellett a terápiának magában kell foglalnia a kiváltó ok kezelését is, mivel a megállapított ok kezelésének hiányában a vérzés gyakran meg­ismétlődik. Sebészeti beavatkozásra olyan betegeknél kerül sor, akiknél a gyógyszeres kezelés és az embolizáció nem bizonyul hatásosnak.

Az inzulin első emberi felhasználásának 100 éves évfordulójára emlékezik ez a cikk. Száz évvel ezelőtt, az akkor kamasz Leonard Thompson volt az első 1-es típusú diabeteses beteg, akit sikeresen kezeltek inzulinnal és ezzel megmentették az akkoriban biztosan halálos ítéletnek számító betegségtől.

A szaruhártya-átültetés technikája az elmúlt száz évben jelentős változáso­kon ment keresztül. A perforáló keratoplasztika mellett bevezetésre került és elterjedt a rutinszerűen végzett elülső és hátsó lamellaris keratoplasztika is. A lamellaris technikák esetén jobb műtétet követő refraktív eredménnyel számolhatunk. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján évente mint­egy 120 perforáló, 5 elülső lamellaris és 30 hátsó lamellaris keratoplasztika elvégzésére kerül sor.

Ajelenlegi számban néhány fontos ku­tatási és betegellátással kapcsolatos témát foglaltunk össze, amelyek az általá­nos orvosok és a nagyközönség körében is érdeklődésre tarthatnak számot.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2021 április 19-22-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Amerikai kutatók által felfedezett új biomarker körülbelül 8 hónappal a transzplantált vese kilökődése előtt jelzi a veszélyt, így időt biztosít arra, hogy megfelelő beavatkozással elejét vehessék a beültetett szerv maradandó károsodásának.

A nagy áttörést a membranosus nephropathia patogenezisének megis­merésében a 2009-ben felfedezett foszfolipáz A2 receptor (PLA2R) mint antigén jelentette. Míg hosszú ideig csupán ezt az antigént ismertük, addig is sejteni lehetett, hogy más antigének is szerepet játszhatnak a betegség ki­alakulásában. 2014-ben a thrombospondin type-1 domain-containing 7A-t (THSD7A), míg 2019-ben a neural epidermal growth factor-like 1 proteint (NELL-1) és az exostosin 1,2-t (EXT1, EXT2) azonosították új antigénként.

A meddőség és a vetélések hátterében genetikai, hormonális, anatómiai, infektív, környezeti, hematológiai és immunológiai tényezők állhatnak. Az elmúlt időszak reproduktív immunológiai kutatásainak köszönhetően jelentősen megnőtt a meddőségi vizsgálati lehetőségek száma.

Bár a COVID-19 fertőzés leginkább a tüdőket érinti, egyre inkább nyilvánvaló, hogy a második leggyakrabban megtámadott szerv a vese.