A kisdedkorban napi 1 óránál több képernyő előtt töltött idő hatására romlik a 4 éves kori kommunikációs és életviteli készség, azonban a szabadtéri játék csökkentheti a káros hatásokat.

A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakrabban előforduló ritka genetikai betegség Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikus és terá­piás lehetőségek lehetővé tették a betegek élettartamának és életminősé­gének javulását, azonban a betegség jelentős terhet ró a családokra, ezért a gondozás multidiszciplináris csapatmunkát követel meg, melynek egyen­értékű, oszlopos tagjai az alapellátásban dolgozó kollégák, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, CF specialisták és nővérek. Írásunkban a Magyarországon a 2021-es évben bevezetett génmodulátor terápia és a 2022-es évben bevezetendő újszülöttkori szűrés kapcsán ismertetünk néhány gondolatot, kiemelve a korai diagnózis fontosságát.

A klinikai összefoglaló közleményben tárgyaljuk a korszerű haemophilia-ellátás európai alapelveit és azok érvényesülését hazánkban. 

A veleszületett és a szekunder immunhiányos állapotok száma folyama­tosan növekszik. Az immunológiailag sérült betegek ellátása a háziorvo­sokra jelentős feladatot és felelősséget ró. Az alábbi összefoglaló a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokat tekinti át.

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

A fázis III JADE vizsgálatban az abrocitinib a betegek 75%-ánál okozott jelentős állapotjavulást.

Az alapkutatások és a szaporodó prospektív klinikai vizsgálatok eredményei szükségessé teszik, hogy az iskoláskor előtti alsó légúti tünetegyüttesek hátterében megismert újabb tudományos eredmények alapján 3-4 évenként megpróbáljunk újra összképet kialakítani. A cél, hogy ez a betegeink érdekeit szolgálva megjelenjen a napi klinikai gyakorlatban. Ebben segítséget jelent az évenként aktualizált nemzetközi ajánlás, a Global Initiative for Asthma (GINA) is. 

Az A csoportú béta-hemolizáló Streptococcusok súlyos posztinfekciós, nem szuppuráló, immunmediált betegségeket okozhatnak, pl. reumás lázat, reaktív artritiszt, gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképeket vagy glomerulonefritiszt, főként Afrika szubszaharai régióiban, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon. A reumás láz ritka, artritisszel, karditisszel vagy valvulitisszel kísért megbetegedés. A nem migrátoros jellegű reaktív artritisz bármelyik ízületet érintheti. A gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképek a bazális ganglionokat támadják meg, obszesszív-kompulzív vagy tic zavarokban manifesztálódnak. A Streptococcus-fertőzést követő glomerulonefritisz klinikai képe a tünetmentes mikroszkópos hematúriától a súlyosabb formákig változhat.

A társastáncot a legtöbb ember kedveli, olcsó, nem kívánja egészségügyi személyzet közreműködését. A pszichés jó közérzet előmozdítása mellett az általános kardiorespiratorikus és motoros fittség megszerzése/meg­tartása érdekében, időskorban a testi és szellemi hanyatlás fékezésére, elesésmegelőzésre, a Parkinson-kór lassítására, a szociális kapcsolatok javítására igyekeznek felhasználni.

Gyermekkorban a húgyúti rendszer fertőzései a légúti infekciók után gyakoriságban a második helyen állnak. A gyermekradiológus napi munkájának jelentős része uroradiológiai feladat, elsősorban a húgyúti fertőzések képalkotó vizsgálata. A közlemény ismerteti a húgyúti infekciók (HI) képalkotó diagnosztikájában rendelkezésre álló módszereket és kivizsgálási algoritmusokat.