A csípő- és térdprotézisek beültetésénél kezdetektől fogva az egyik legna­gyobb kihívást a beültetett idegen anyag körüli bakteriális fertőzés jelentet­te, ami a mai napig az egyik legsúlyosabb szövődmény. Az utóbbi években az ortopédia figyelme fokozottabban a periprotetikus infekciók témaköre felé fordult; számos munkacsoport foglalkozik a témával. Összefoglaló közlemények, áttekintő cikkek sora született a témakörben az utóbbi 5–10 évben, ám Magyarországon ilyen jellegű mű ez ideig nem jelent meg. Az ízületi protézisek körüli bakteriális infekciók korszerű diagnosztikájával és kezelési elveivel foglalkozik ez a tanulmány.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismer­tetésén keresztül a biszfoszfonátterápia indikációjának, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzerváló fogászati, fogpótlástani és szájse­bészeti ellátási lehetőségeinek összefoglalása. Ismertetjük a kúra mellék­hatásait és a terápiás szövődmények ellátási módszereit is. Az első rész a fogászati vonatkozásokat taglalja.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.

A multirezisztens kórokozókat tünetmentesen hordozó (kolonizált) szemé­lyek kiszűrése nehéz feladat. Folyamatosan fennáll a veszély, hogy mások­nak is átadják az általuk hordozott kórokozókat, amivel akár fertőző beteg­ségeket is okozhatnak. A multirezisztens kórokozók kórházi terjedésének megakadályozása komplex kórházhigiénés program segítségével lehetsé­ges, amelynek súlypontja a diagnosztikai és prevenciós tevékenységen van.

A daganatos betegségek kezeléséhez társuló szájüregi gyulladás és fájdalom kezelésére szolgáló szájöblítőknek vannak veszélyei és vitatott a hasznuk.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2018 augusztusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

A perzisztens vagy visszatérő kellemetlen szájszag (foetor oris, halitózis) min­den életkorban előfordul, gyakorisága a fejlett országokban 10–50%. Súlyos esetekben jelentős negatív hatása lehet a betegek önértékelésére és társas kapcsolataira. Hátterében leggyakrabban az oro- vagy a nasopharynx elvál­tozásai állnak, de más belgyógyászati kórképek kísérőjelensége is lehet, ilyen­kor a betegvizsgálat során kézenfekvő és hasznos információt jelent. Írásunk a foetor oris gyakori okait, a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit foglalja össze.

Az Európai Gyógyszerügynökség 2016-ban 81 új gyógyszert terjesztett fel az Európai Tanácshoz a forgalomba hozatali engedély kiadásának érdekében. 

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi ökoszisztéma felborulásával járó tünetegyüttes, melyhez egy sor negatív egészségi következmény kapcsolódik. Bár a BV okai nem teljesen tisztázottak, szoros korreláció mutatkozik a BV és bizonyos mikroorganizmusok, többek között a Gardnerella vaginalis vagy a Prevotella-speciesek között.

Az endometriumrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat az Egyesült Államokban: 2014-ben várhatólag 52 630 új esetet kórisméznek, és a méh rosszindulatú tumorainak körülbelül 2%-át képező méhtestrákok és -sarcomák 8590 nőbeteg életét követelik majd.¹ Négy közül körülbelül három esetet az 55 év feletti korosztályban diagnosztizálnak. A postmenopausalis nők 90%-ánál az endometriumrák hüvelyi vérzéssel jelentkezik.² Más részről, a postmenopausalis vérzéssel (PMB, postmenopausal bleeding) orvoshoz forduló nők körében akár 14% is lehet az endometriumrák előfordulása. A PMB definíció szerint az utolsó havi vérzés után legalább 12 hónappal fellépő hüvelyi vérzést jelent.^3,4 E betegek azonnali és hatékony kivizsgálást igényelnek.