Egy amerikai tanulmány kapcsolatot mutatott ki a menopauza környékén jelentkező hőhullámok és az agy vaszkuláris érintettsége között.

A vaszkuláris elváltozásoknak a neurodegenerációhoz való hozzájárulását megismerve alternatív lehetőségeket találhatunk a demencia késleltetésé­re. Ebben a megfigyeléses kereszt- és hosszmetszeti vizsgálatban a maga­sabb LDL-koleszterin korrelált a neurodegeneráció biomarkereivel, illetve a sztatinszedés az enyhe kognitív károsodás jobb kimenetelével járt együtt.

Az egyszeres, kis szubkortikál infarktus (SSSI, single small subcortical infarct) általában jobb kimenetelt ígér, mint a nagy területet érintő elhalások. Ugyanakkor nemritkán az infarktus akut fázisában korai neurológiai állapotromlás (END, early neurological deterioration) figyelhető meg, mely általában váratlanul súlyos rokkantsághoz vezet.

A spontán intracerebralis vérzés a szél- ütés mostohagyereke, kevesebb szó esik róla. Gyakorisága az európai kultúrkör- ben 10–15%, de Amerikában a 40%-ot is elérheti a fekete lakosság körében. Ezért nagyon érdekes a skót szerzők vizsgá- lata, akik több mint 120 beteg esetében tanulmányozták a klasszikus (törzsdú- cok) és szokatlan lokalizációjú (lebeny- vérzés) jellemzőit, mivel az utóbbit gyak- ran hozzák összefüggésbe az amyloid angiopathiával. A szerzők megfigyelése szerint a lobáris vérzés valóban hajlamos a visszatérésre, de számos egyéb érdekes megfigyelést is tettek, amit a cikk elolva- sása után megtudhatunk.

Annak ellenére, hogy számos stroke-centrum nem kontraindikálja a trombolízist kizárólag az életkor alapján, sok helyen az idős (80 év feletti) populációt eleve kizárják a trombolízis elvégzéséből. A szerzők megállapítása szerint a 80 év feletti életkor önmagában nem fokozta az intravénás trombolízis során kialakuló vérzéses transzformáció esélyét.

Az MR-vizsgálat során klinikailag tünetmentes betegeknél is gyakran láthatók jelgazdag területek a fehérállományban (WMH, white matter hyperintensity) a FLAIR és T2-súlyozott felvételeken, melyek a patológiai leletek alapján érrendszeri kockázati tényezőkkel és microangiopathiával hozhatók kapcsolatba. Kiterjedt WMH jelenlétében fokozott a stroke kockázata: a populációs vizsgálatok szerint nagyjából kétszeres kockázattal számolhatunk. Súlyosabb fokú WMH esetén nagyobb a vaszkuláris eredetű kognitív károsodás és a demencia esélye is. A gyulladás következtében károsodik a vér–agy gát funkciója, melynek következtében WMH jelenik meg. Már korábban felmerült, hogy egyes gyulladásos biomarkerek jó szolgálatot tehetnek a vaszkuláris kockázat becslésében (különösen a közepes érrendszeri kockázattal sújtott személyeknél), a WMH létrejöttében játszott szerepüket azonban egyelőre homály fedi.

Az antiepileptikumok akut vérzésben való használata nem egyszerű kérdés, befolyásolhatják a vérnyomást, az intracranialis nyomást, sőt növelhetik a testhőmérsékletet (pl. phenytoin), amely ronthatja a kimenetelt. Ezért a témával foglalkozó tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy az antiepileptikumok a vérzéses stroke akut fázisában növelik-e a láz valószínűségét és ronthatják-e a funkcionális kimenetelt.

A szöveti plazminogén-aktivátor (tPA, tissue plasminogen activator) 4,5 órás időablakon belüli intravénás alkalmazása az akut ischaemiás stroke kimenetelét kedvezően befolyásolja. A tPA-val kapcsolatos legtöbb randomizált és kontrollált vizsgálat a 80 év feletti betegpopulációt kizárta annak ellenére, hogy a stroke-adatbázisok szerint a betegek közel egyharmada kerül ki ebből a betegcsoportból. Ennek eredményeként, a 80 év feletti stroke-betegek esetében nem kellő mértékben tanulmányozott a tPA-kezeléssel kapcsolatos haszon és kockázat profil, ami az egyes országok közötti törzskönyvezési eljárások különbségeit is magyarázza.

A mostani számban elsősorban az akut stroke kérdéseit tárgyaljuk. Egy angol és egy német vizsgálat azt elemzi, hogyan lehet a stroke felismerésének valószínűségét növelni a hozzátartozók irányított kikérdezésével, ill. a populáció tájékoztatásával. Feltűnő, hogy a beszédzavarra, bénulásra, ill. arcaszimmetriára utaló Face Arm Speech teszt három elemét egyetlen segélykérő se említette a közel 600 hívásból. Német kutatók algoritmussal kísérleteztek, hogy a diszpécserek valóban stroke-hoz, és nem más betegséghez riasszák a mentőszolgálatot.

A mozgáskorlátozottság fő forrása Parkinson-kórban az elesés, mely a betegek 38–87%-ánál következik be, és gyakran ismétlődik. A cikkben ismertetett keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, hogy a Hoehn Yahr és a Tinetti-teszt, de különösen a Tinetti-féle egyensúly alteszt gyorsan elvégezhető és alkalmas az elesési kockázat becslésére.