Az FDA-hoz benyújtott mellékhatásjelentésekben a CAR T-terápiában részesült betegek körében a mellékhatások 4,3%-ában jeleztek másodlagos daganatos megbetegedéseket.

Norvég sclerosis multiplexes betegekről készült felmérés azt mutatta, hogy a modern immunológiai kezelések bevezetése után körükben valamelyest nőtt a rosszindulatú daganatok gyakorisága.

A QUAZAR AML-001 vizsgálatban az akut mieloid leukémia kezelésére szánt CC-486 (azacitidin) sikeresen teljesítette az összes elsődleges és másodlagos végpontot.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az akut promielocitás leukémia kezelésére szolgáló Arsenic trioxide Accord (arzén-trioxid) generikus készítményt.

Az ASCERTAIN fázis III vizsgálatban jó eredményeket mutatott a cedazuridin és a decitabin fix dózisú kombinációja mielodiszpláziás szindrómák és krónikus monocitás leukémia kezelésében.

Az FDA akut mieloid leukémia kezelésére 75 év feletti vagy az intenzív kemoterápiát kizáró komorbiditással rendelkező betegek számára citarabinnal kombinációban történő alkalmazásra engedélyezte a Daurismo (glaszdegib) nevű tablettát.

Az onkológiai ellátásban egyre fontosabb lesz a betegek utógondozása. A kiújuló és a másodlagos betegségek detektálása mellett fokozott figyel­met kell hogy kapjon a terápia nemkívánatos következményeinek felderíté­se és mérséklése. Az utógondozás egyéb elemei a betegség természetétől, a korábbi kezelésektől és az egyéni kockázati tényezőktől függenek. Kép­alkotó vizsgálatokra elsősorban akkor van szükség, ha tisztázandó a beteg tüneteinek vagy panaszainak oka. A hosszú távú vagy permanens orális gyógyszeres kezelések növekvő aránya új feladatokat jelöl ki az utógon­dozásban. A potenciális mellékhatásokat regisztrálni, a kezelések eredmé­nyességét monitorozni kell.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is. 

A hematológiai kórképek diagnosztikájának két alapvető módszere a vér alakos elemeinek morfológiai vizsgálata és az áramlási citometriával vég­zett immunfenotipizálás. Utóbbi az 1980-as években vált a rutineljárások részévé, azóta egyre szélesebb körben alkalmazzák. A cikk összefoglalja az áramlási citometria indikációit és alkalmazásának korlátait.

Az akut leukémia a fejlett országokban élő gyermekek leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése, amelynek kialakulásában a túlzott higiéne is szerepet játszhat.