Gyógyszerészek szerint számos fényvédő készítmény magas koncentrációban tartalmaz karcinogén anyagot.

A melanóma a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok egyik típusa. Festéksejtes bőrráknak is nevezik, mivel a bőr festékanyagát, a melanint termelő ún. melanocitákból indul ki. Bár a melanómát a bőrrákok közé sorolják, megjelenhet bármely szövetben, ahol melanociták találhatók, így pl. a szemben vagy a bélrendszerben. 

Szakértő orvosi társaságok azt ajánlják, hogy COVID-19 idején is ügyeljünk a megfelelő a D-vitamin bevitelre.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Az évekig tartó antihipertenzív/diuretikus hidrochlorothiazid terápia valóban emeli a nem melanoma természetű bőrrákok kockázatát.

A rosszindulatú bőrdaganatok és a bőr leégése ellen alkalmazott naptejek csökkentik a D-vitamin képződésének esélyét, amely D-vitamin hiányhoz vezethet.

Az élelmiszer- és a kozmetikai iparban, bőrgyógyászati készítményekben alkalmazott mikronizált titándioxid egészségügyi kockázatot jelenthet.

A Hodgkin-kóros megbetegedés kockázata és az ultraibolya sugárzásnak kitettség fordított arányban áll egymással, a megfelelő UV expozíciónak kitett egyénekben akár 20-30%-al is csökkenhet a megbetegedés kockázata.

A melanómás esetek száma az utóbbi három évtizedben folyamatos emelkedést mutat. Ennek fényében nem meglepő egy friss vizsgálat megállapítása, miszerint a 20 éves kor előtt öt alkalommal elszenvedett napégés 80 százalékkal növeli a betegség előfordulásának esélyét.

A legtöbb égési sérülést ambulánsan a háziorvosok is elláthatják. A felületes égéseket lokálisan krémmel, mézzel, aloe verával vagy antibiotikumos kenőccsel lehet kezelni. A bőr rétegeit részlegesen károsító égések esetében helyi antimikróbás szert vagy nedvszívó párakötést kell alkalmazni a fájdalom csökkentésére, a gyógyulás elősegítésére és a seb kiszáradásának megelőzésére.