Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

A legfrissebb olasz kutatások szerint az akár rövid ideig tartó légszennyezés is szerepet játszhat a psoriasis fellángolásában: ilyenkor szignifikánsan többen jelentkeznek az orvosnál psoriasisos „flare” miatt.

Vajon a megfelelő szűrőképességű maszkot használjuk-e, illetve milyen kategóriájú védőfelszerelést ajánlott használni a COVID-19 járvány idején?

Louisiana államban a vegyi gyárai által okozott légszennyezés jelentősen növelte a koronavírus miatti halálozás valószínűségét.

A COVID-19 járványra nem elég oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, be kell fejezni a környezetpusztítást, mert a COVID-19 után újabb zoonózis pándémiák alakulhatnak ki.

A gazdagabb országokban a rák, a szegényekben a kardiovaszkuláris megbetegedés a vezető halálok a középkorúak körében.

A JAMA Internal Medicine-ben megjelent tanulmány szerint amennyiben a lakosság alapellátásában több orvos venne részt, növekedne a lakosság várható élettartama.

A fogantatás körüli időben mérhető magas légszennyezés veleszületett megbetegedéseket okozhat.

2015-ös adatok szerint az elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szálló por világszerte 4,2 millió ember halálát okozta. A magas ózonértékek miatt további 254000 haláleset történt.